Korrupcióba fulladnak

Afganisztán. Évi egymillió dollárba kerül egy amerikai katona afganisztáni állomásoztatása, s egyre többen és gyakrabban kérdőjelezik meg e kiadások értelmét. Az ellenzők jó része a többi között a korrupcióra hivatkozik, s arra, hogy emiatt az amerikai adófizetők pénze korrupt politikusok, hadurak, drogbárók és terroristák zsebébe kerül. Erre hivatkozott Nita Lowey, a kongresszus alsóházának egyik költségvetési albizottságát vezető demokrata képviselő is, amikor harciasan közölte: a 2011-es költségvetési évben a humanitárius segélyen túl semmilyen más újjáépítési pénz kifizetéséhez nem járul hozzá Afganisztánban. Tény, a Transparency International éves jelentése szerint Szomália után Afganisztán a világ második legkorruptabb országa. Washingtonban végül a kongreszszus 782 milliárd dolláros katonai költségvetést szavazott meg 2011-re. Ezt azonban megfejelte 159 milliárddal az iraki és az afganisztáni misszió kiadásainak fedezésére. Ezzel a Pentagon az ideinél 23 milliárd dollárral többel gazdálkodhat.

A Wall Street Journal éppen a költségvetési vita idején számolt be arról, hogy a kabuli repülőteret az elmúlt három évben hárommilliárd dollár készpénz hagyta el. S az összeget – mint kiderült – még alul is becsülte. Ugyanis az afgán pénzügyminiszter 4,2 milliárd dollárról beszélt utóbb. A dolog pikantériája, hogy a pénz – kétmilliárd font és 2,4 milliárd euró – legálisan ment ki az országból, általában bőröndökben, magánszemélyek tulajdonaként, célpontja pedig valamelyik biztos pénzmenedék volt. Az amerikai és NATO-hivatalnokok szerint ennek az öszszegnek egy része a külföldi segélyből, másik része az illegális drogkereskedelemből befolyt, majd valamilyen módon az országban tisztára mosott pénz volt. A NATO összességében 14 milliárd dollárt költött el segélyezésre Afganisztánban. Csak az Egyesült Államok az idén 2,6 milliárdot adott e célból.

És az elképesztő korrupciós híreknek még nem volt vége. A The New York Times egy afganisztáni riportjában kimutatta, hogy a külföldi jelenlétet amúgy is egyre gyanakvóbban figyelő közvélemény azt érzékeli: a helyi alvállalkozóknak az újjáépítési megbízásokból egyre kevesebb jut, sok munkát pedig a megbízást elnyerő amerikai cégek egyszerűen nem fizetnek ki alvállalkozóiknak. Egy építőipari társaság, a Benett-Fouch például simán kivonult Afganisztánból, legalább ötmillió dollárnyi kifizetetlen számlát hagyva maga után. A helyi alvállalkozók pedig most hiába fordulnak akár a katonai, akár az újjáépítési hatóságokhoz. Akik eddig vállalták a rizikót, hogy az amerikaiakkal kötött üzleteik miatt a tálibok látókörébe kerülnek, most hoppon maradtak. BBC, Christian Science Monitor, Reuters

Kivonulás

Komoly összegeket tudna megtakarítani Washington a kivonulással. Erre a népszerűség elveszítése is ösztökéli az Obama-adminisztrációt. Az iraki és az afganisztáni háborúra a 2012-es pénzügyi évben már a 2011-esnek nem egészen a harmadát, 50 milliárd dollárt állítottak be. Ehhez szeptemberre az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszámát 50 ezerre kellene csökkenteni.