Moszkva nem aprózza el

Az orosz kormány áldását adta állami cégek közel 30 milliárd dolláros privatizálásához. 2011-ben és az azt követő két évben tíz állami nagyvállalatból kínálnak majd részesedést a tőzsdén. A kabinet szerint jelenleg túl nagy az állami tulajdon részesedése a gazdaságban, ezt fokozatosan csökkenteni kell – mondta a kormányülés után Elvira Nabiullina nemzetgazdasági miniszter. Egyes cégeket tőzsdén fognak értékesíteni, másokat pedig stratégiai befektetőknek kínálnak fel. Az ügyletek lebonyolításában orosz és külföldi bankok is közreműködhetnek – tette hozzá.
A privatizálással enyhítenék a költségvetésre nehezedő nyomást. Moszkva ugyanis igencsak megérzi az olajbevételek utóbbi időben tapasztalható elapadását. Az államháztartás ez évre tervezett hiánya ugyanis a GDP 5,4 százalékára rúg, ez átszámítva megközelíti a 77 milliárd dollárt. Az orosz államnak ugyanakkor még 467 milliárd dollárnyi tartaléka van.
A privatizálásról döntés született ugyan, a végleges céglistáról, illetve az értékesítés más részleteiről azonban még vita folyik.
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter szerint az állami részesedést leviszik 51 százalékra, a gazdaságfejlesztési minisztérium szerint viszont több cég esetében 75 százalékot az államnak meg kell tartania.
Az ideiglenes privatizációs listán szereplő tíz cég között van a Londonban is jegyzett Rosznyefty nemzeti olajtársaság, illetve a VTB Bank, továbbá a Szberbank takarékpénztár, a kereskedelmi hajóflotta, valamint a vízerőműveket üzemeltető cég is. Az utolsó pillanatban lekerült a listáról az állami vasúttársaság, továbbá a Transznyefty olajvezetékeket működtető társaság.
A befektetők üdvözlik a programot, amely már szeptember óta közbeszéd tárgya, de érdemi lépések csak most történnek.
A mostanihoz fogható méretű privatizációra a kilencvenes évek eleje óta nem volt példa.
Elemzők szerint a most tervezett magánosítás nem hasonlítható az akkorihoz, amikor sok cég 100 százalékát eladták. A kilencvenes évek elején jóval olcsóbban lehetett orosz állami vagyonhoz jutni, mint most. Nagy kérdés, hogy a most dobra vert cégek akármelyikét lehet-e majd magánvállalatnak minősíteni, és ha nem, megéri-e beléjük fektetni tőkét. Eddig a befektetők kevés nyereséget húztak ugyanis a oroszországi vegyes vállalatokból. Sokak szerint nem biztos, hogy összejön a várt 29 milliárd dollár.

A deficit miatt Oroszország jövőre is vesz fel kölcsönöket, külföldön és belföldön egyaránt. Az ország ugyanakkor nem vehet fel nyakló nélkül hiteleket, ennek veszélyére intenek a közelmúlt tapasztalatai, illetve más államok mostani példája. Az államháztartást 2015-ig ki akarják egyensúlyozni.

A deficit miatt Oroszország jövőre is vesz fel kölcsönöket, külföldön és belföldön egyaránt. Az ország ugyanakkor nem vehet fel nyakló nélkül hiteleket, ennek veszélyére intenek a közelmúlt tapasztalatai, illetve más államok mostani példája. Az államháztartást 2015-ig ki akarják egyensúlyozni. Moszkva nem aprózza el -->