Több százmilliárd hiányzik? Újabb front a kormány és az IMF között
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A társaságiadó-csökkentés kétségessé teszi az élőmunkateher szintén kívánatos mérséklését; a több szinten kifogásolt bankadó kivetése nélkül mind az idén, mind jövőre esélytelenné válik a kitűzött költségvetési hiánycél elérése; a devizahitelek állami „felkarolása” csökkenti ugyan a magyar gazdaság sebezhetőségét, ám jelentősen növelheti az államadósságot – íme csak néhány azon dilemmák közül, melyekre a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap elvileg pénteken lezáruló tárgyalásain választ kell találni. Orbán Viktor kormányfő egyébként ma kapcsolódik be az eddig Matolcsy György és Varga Mihály által vezetett tárgyalásokba.
A nemzetközi delegáció számára az első nehézséget az okozta, hogy a kormány több területen kész tények elé állította a tárgyaló feleket: a többnyire július elejétől – visszamenőlegesen – hatályba lépő, a jövő hét elején zárószavazásra kerülő jogszabály-módosításoknak jelentős költségvetési hatása (is) van. Igaz, a Költségvetési Tanács (KT) minap bemutatott számítása szerint az adócsomag az idén közel 83 milliárd forintos bevételnövekedéssel jár, jövőre azonban még egy 200 milliárd forintos bankadóval számolva is 12,5 milliárd forint a kiesés. Ráadásul ez utóbbi tételben még nincs benne a kilátásba helyezett 16 százalékos – családi elemekkel dúsított – egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. Mivel a kormány szándéka szerint egyetlen adózó sem járna rosszul az átalakítással, az szja-rendszer megbolygatása ismét csak több tíz-, netán százmilliárd forintos mínuszt okozhat jövőre a büdzsének.
Bankadó nélkül egyébként a 2011-es kiesés – a KT számítása szerint – már az szja-átalakítás nélkül is meghaladja a 210 milliárd, 2012-ben pedig a 230 milliárd forintot. A bankok ellenállása mellett ezért is vált az IMF-fel folytatott tárgyalások egyik központi témájává a pénzintézeti adó kérdése: a többek szerint túlzó mértékű különadó nélkül ugyanis nincs esély sem a 2010-es 3,8 százalékos, sem a 2011-es hiánycél betartására.
Hogy ez utóbbi pontosan mekkora lesz, szintén a folyó tárgyalásokon dőlhet el. Az előző kormány vállalásában 2,8 százalékos eredményszemléletű hiány szerepel 2011-re, és nemrég Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott: a jövő évi deficitet 3 százalék alá kell szorítani. Tudomásunk szerint ez utóbbi számhoz az IMF-nél és az Európai Bizottságban is ragaszkodnak. Kérdés, hogy ez sikerülhet-e úgy, hogy a Költségvetési Tanács korábbi, még a nyári adómódosítások előtt készült előrejelzésében jövő évre eleve 4 százalékos hiány szerepel. A KT mutatott rá arra is, hogy a jelenleg hatályos költségvetési törvény 2011-re mintegy 200 milliárd forintos forrásszűkülést vetít előre a belső tételek egyenlegében, valahogyan tehát ezt az összeget is ellensúlyozni kell.
A deficitcélok körüli bizonytalanság mellett már-már jelentéktelennek tűnnek olyan további ellentétek, hogy az IMF-kölcsön fejében hazánk az élőmunkateher csökkentése mellett tett hitet, most azonban a járulékok helyett a társasági adó mértéke apad. Vita van arról is, hogy a bedőlő deviza-jelzáloghiteleket átvenni hivatott Nemzeti Eszközkezelő Társaság portfólióját be kell-e számítani az államadósságba. Tudomásunk szerint a nemzetközi delegáció nehezményezi azt is, hogy egy államháztartásitörvény-módosítással a kormány kiveszi a büdzsé köréből a többségi állami tulajdonú társaságok eredményét.
Míg ez utóbbi módosítás néhány milliárd forintnyi „mankót” jelenthet a költségvetés számára, ígéretesebbek azok a törvénymódosítások, melyek szerint a büdzsé a jövőben becsatornázza a költségvetési szervek többletbevételét, valamint az időben fel nem használt maradványokat is. E két módosítás már önmagában több százmilliárd forintot hozhat a központi költségvetés számára.
Több az idő
Szintén az államháztartási törvény módosításának köszönhető, hogy a kormánynak az idén egy hónappal hosszabb ideje lesz a jövő évi költségvetés elkészítésére.
Az új szabályok szerint – választási évről lévén szó – a kormány elé október 15-ig, az Országgyűlés elé október 31-ig kerül a büdzséjavaslat, a fejezeti részletes számok bemutatásának határideje pedig ez év november 15-e.
