Olli Rehn a Vasárnapi Híreknek adott, a Reuters hírügynökség által előzetesen ismertetett interjújában leszögezte, hogy Magyarországnak folytatnia kell a pénzügyi konszolidációt és a költségvetési hiányt a túlzottdeficit-eljárás keretében a jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell szorítania.
Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, és költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köztük Magyarország is, a csatlakozáskor automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került.
A finn biztos - aki korábban a bővítés felelőse volt - hangsúlyozta, hogy a költségvetési deficit növelése helyett Magyarországnak megbízható pénzügyi politikát kell folytatnia, ami tartós szükséges előfeltétele. Rehn emlékeztetett arra, hogy miközben a legtöbb európai uniós tagállam a pénzügyi konszolidáció útjára lépett, Magyarország sem térhet le erről az útról.
Az interjúban az unió gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható a Görögországban történtekhez. Rehn utalt arra, hogy noha voltak bizonyos költségvetési "csúszások" a korábbi magyar szocialista kormány hivatali idejének utolsó heteiben, azok korlátozottak voltak, és nem veszélyeztetik a pénzügyi konszolidációt.
E "csúszásokon" kívül a bizottság nem tud semmifajta "csontvázról a szekrényben" - jelentette ki a Reuters által ismertetett interjúszövegben Olli Rehn.
Csontváztörténet és hiánycélok
Mint ismeretes, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezetésével egy munkcsoportot hozott létre a Fidesz, hogy a kölltségvetés helyzetét átvilágítsa. Varga júniusban állt elő az általuk feltárt "csontvázakkal", mondván a 2010-es költségvetésnek nem sok köze van a valósághoz. A végleges jelentést augusztus végére ígérte a politikus.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára lapunknak augusztusban adott interjújában azt nyilatkozta, hogy "olyan költségvetést örököltünk, amelyben minimum 300 milliárd forintos beépített rejtett hiány volt". Cséfalvay azt is állította egy interjúban, hogy a Nemzetközi Valutaalap rosszul számolt, és ezért az Európai Bizottság is felelős.
A kormány ezzel a kényszerűsséggel indokolta a 29 pontos akciótervet, hogy tartható legyen a Bajnai-kormány által vállalt 3,8 százalékos hiánycél.
A volt pénzügyminiszter a kezdetektől fogva tagadta a csontvázak létezését, és többször utalt arra, hogy tárcája már áprilisban, a választások előtt listát állított össze azon területekről, ahol gondok lehetnek a kitűzött célok teljesítésével. Oszkó Péter többször utalt arra is, hogy az új kormány maga üt lyukat az idei büdzsén.
A Költségvetési Tanács számításai szerint idén csak a társasági 10 százalékos kulcsának kiterjesztése 54, jövőre pedig 111 milliárdos bevételkiesést okoz, amit csak a pénzintézeti különadóval látszik kompenzálni a kormány.
Régóta tudható volt, hogy az új kormány (még ellenzéki pártként a Fidesz sem) nem ragaszkodna az előző kabinet által vállalt idei és 2011-es hiánycélokhoz, ám a görög válság, majd José Barroso június elején világossá tette Orbán Viktor kormányfő számára, hogy az EU az idei hiánycél módosításába semmiképpen sem megy bele, de igen nehéz dolga lesz a kabinetnek a jövő évre vonatkozó vállalások enyhítésével is.
