Az állami szféra átalakítását maga is fontosnak tartó szakember szerint számos cél nem új keletű, ám a kétharmados törvények miatt ezeket eddig nem lehetett megvalósítani. Most szerinte sokkal nagyobb lehetőség van a közszférát érintő javaslatok átültetésére.
A versenyképes állam megteremtése felé tett lépésekként értékelte a kormányzat és a parlamenti többség kisebb érdekében hozott több döntését - például az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését, a kevesebb minisztériumot - Sárközy Tamás jogászprofesszor, egyetemi tanár, a Duna Televízió stúdiójában.
"Az iránnyal alapvetően egyetértek, más kérdés, hogy a megvalósítás módján lehet vitatkozni. A megvalósítás módja néha túl durva, néha a jogi technikákat is lehet kifogásolni. Alapvetően azonban az irány helyes és a versenyképesség felé vezet" - szögezte le Sárközy Tamás.
Van előnye az integrált tárcáknak
A nyolc minisztérium láthatóan kevés, és két év múlva ebből a nyolcból tíz lesz" - vélte a szakember. Némely tárca szerinte túl nagyra sikeredett, nem tudja átfogni a saját területét. Erre abból is lehet következtetni, hogy időről időre új kormányzati és miniszterei biztosok jelennek meg.
Az egyik túlzott méretű tárcának éppen a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát tartja, mondván: az egészségügy, a kultúra és az oktatás problémái nem vonhatók egy kalap alá. A másik a Nemzetgazdasági Minisztérium. "Helyes ugyan a pénzügynek és a gazdaságstratégiának az összefogása, de számos reálgazdasági terület valahol a fejlesztési és a gazdasági minisztérium között van" - érvelt Sárközy Tamás.
Az összefogás azonban azt is célozza, hogy az érdekellentétek "belül" jelentkezzenek. Példaként említette az iskolai napi testnevelésóra ügyét. Ezt képviselte egyazon tárcán belül a sport államtitkár, a szociális államtitkár; a másik oldalon ott volt az "oktatási társaság", amely ezt nem akarja és "lefújta". Ez példa arra a professzor szerint, hogy a konfliktusok egy minisztériumon belül jelennek meg és nem mennek fel kormányzati szintig - ez az integrált minisztériumok legnagyobb előnye.
A kisebb állam korábban is cél volt
2006-ban elindult egy átszervezési folyamat a közszférában: a minisztériumok létszámának, az országos hatáskörű szerveknek és a háttérintézmények létszámának csökkentése megkezdődött. Ami az ÁSZ vizsgálat szerint is hozott eredményeket, ám a folyamat a kiélezett politikai légkörben megállt és egyfajta visszarendeződés indult meg - tekintett vissza Sárközy.
Bizonyos lépéseket a szakmából többen is javasoltak már, például, hogy nagy, integrált minisztériumok működjenek a "reszliminisztériumok" helyett, avagy csökkenjen a dekoncentrált szervek száma, illetve a kormánynak egységes területi szervei legyenek, szűnjenek meg a felesleges PPP-konstrukciók és az álkiszervezések - hangzott az érvelés.
2006-2007-ben a kormányzati apparátusban húsz-harminc százalékkal csökkent a szervek száma, és mintegy húszezer fővel az itt foglalkoztatottak létszáma. Viszont nem lehetett hozzányúlni az államszervezet többi részéhez - például az önkormányzati vagy a parlamenti képviselők számához -, éppen a kétharmados törvények miatt. Most sokkal nagyobb lehetőség van a közszférát érintő javaslatok megvalósítására - vélte a jogászprofesszor.
Elbocsátások a közszférában?
Hány embert érinthetnek az esetleges elbocsátások a közszférában? - hangzott a Közbeszéd kérdése. Sárközy Tamás szerint erre ma nem lehet biztosan válaszolni. Az viszont tudható, hogy a magyar gazdaság ekkora közszférát - másfélszeresét a cseh közszférának - nem tud eltartani.
A terület átszervezésének célja egyébként sem az elbocsátás - vélte a professzor. Sokkal inkább a bürokrácia leépítése és így a vállalkozások levegőhöz juttatása a cél. Továbbá a színvonal növelése, az, hogy a magyar állam magasabb szinten tudjon közszolgáltatásokat nyújtani, s így a nemzetközi versenyképessége növekedjen.
