Bízik bennünk Barroso

„Biztos vagyok benne, hogy a magyarok remek munkát csinálnak majd első EU-elnökségük levezénylésekor” – jelentette ki José Manuel Barroso kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke szűk körű sajtóvacsorán találkozott brüsszeli tudósítókkal, köztük a VG munkatársával, és ez utóbbi kérdésére tért ki a leendő magyar elnökségre is. „Mindenkinek van egy első elnöksége, és ez sosem könnyű. Emlékszem, annak idején Portugáliának is komoly kihívást jelentett, de végül sikeresen megoldottuk. A mostani új tagállamok közül Szlovénia adott először EU-elnökséget, és nagyszerű munkát végzett. Csehországban belpolitikai válság volt az elnökség idején, mégis sok területen fontos hozzájárulást jelentett munkájuk közösségi ügyekben” – fejtette ki Barroso, aki egyúttal emlékeztetett, hogy „ráadásul Magyarországon ma rendkívül stabil, talán az Európai Unióban a legnagyobb parlamenti többséget élvező kormány lát majd a munkának”.

Arra a közbevetésre, hogy az ország tekintélyét eddig alaposan megtépázták hosszú ideje negatív makrogazdasági mutatói, és vajon hiteles lehet-e így az „európai gazdasági kormányzás” végrehajtásának EU-szintű menedzselésére, Barroso megjegyezte: a soros elnökség egyúttal az elnökségi ország nemzetgazdasági ügyeinek kezeléséhez is új tapasztalatokat kínálhat. Elismerte, hogy a nemzeti költségvetések közösségi szintű bemutatása – az „európai fél év” – rendkívül fontos újítás, ebben az elnökségnek komoly feladatai lesznek, de emlékeztetett, hogy egyetlen elnökség sem magányosan végzi a dolgát. Segíti őt egyebek mellett éppen az Európai Bizottság is. „Sok elnökséggel dolgoztunk már együtt, biztos a magyarokkal is jó lesz az együttműködés” – vélte a brüszszeli testület elnöke, aki még egyszer leszögezte: „Tudom, hogy nagyon jó munkát végeznek majd.”

Barroso külön is méltatta azt a tényt, hogy a tagországok pénzügyminiszterei egyhangú egyetértésre jutottak az „európai fél év” bevezetéséről, illetve, hogy intézményközi megállapodás születhetett a pénzpiacok közösségi felügyeletének megerősítéséről. „Még két évvel ezelőtt is illúziónak tűnt volna az egész, most pedig valóság” – mutatott rá, úgy vélve, hogy „a válság megmutatta: csak akkor boldogulunk, ha együtt lépünk”. Ezt egyébként szerinte az EU külső partnerei is árgus szemekkel figyelik. „A globalizáció ma az európai integráció első számú motorja” – tette hozzá.

Kitért a keddi európai parlamenti beszédében jelzett ötletre, a jövőbeni „európai kötvénykibocsátás” felvetésére is. Hangsúlyozta, hogy nem általános kötvényekről, hanem konkrét, megtérülést hozó projektek finanszírozását célzó értékpapírokról lenne szó, amelyekkel például energia-infrastrukturális fejlesztést lehetne támogatni.

A beszélgetés másik kiemelt témája a 2013 utáni új hétéves közösségi pénzügyi keret volt, ennek kapcsán a bizottság elnöke keddi beszédében a közösségi „saját források” bővítését, valamint a jelenleg hétéves pénzügyi ciklus tíz évre történő meghosszabbítását is felvetette. Az utóbbiról most elismerte, hogy voltaképpen „kísérleti jelleggel” hozta szóba, bár nem alaptalanul. Az EP hétről öt évre szeretné csökkenteni a közösségi pénzügyi ciklust, hozzáigazítva az EP ötéves mandátumához. Ehelyett Barroso szerint akkor már hasznosabb lehetne tíz évben gondolkodni, az első év után „komoly és érdemi felülvizsgálattal”. Ez ugyanis „növelné a közös büdzsé kiszámíthatóságát, javítaná tervezhetőségét”, és időben ritkítaná a mindenkor „legtraumatikusabb vitának” számító költségvetési alkudozást a tagállamok között. Jelezte egyúttal, hogy a bizottság októberben terjeszti elő e tárgyban első részletes elképzeléseit, első jogszabály-javaslatát pedig 2011 második fél évére időzíti. Utóbbi megjegyzése egyúttal arra is utal, hogy a 2013 utáni közösségi büdzsé érdemi vitája a magyar EU-elnökség után kezdődik csak meg.

„A mi dolgunk, hogy elvi alapon maradjunk, ami világos: Európában nincs helye a diszkriminációnak, az idegengyűlöletnek”.

A kérdés igazából túlmutat Franciaországon – tette hozzá, és emlékeztetett, hogy jó néhány további EU-tagállamban is problémákat okoz a romák ügye. „Nagyon érzékeny kérdés ez, amelyben meg kell találni a helyes egyensúlyt a mozgás szabadsága és a biztonság között” – tette hozzá.

„A mi dolgunk, hogy elvi alapon maradjunk, ami világos: Európában nincs helye a diszkriminációnak, az idegengyűlöletnek”.

A kérdés igazából túlmutat Franciaországon – tette hozzá, és emlékeztetett, hogy jó néhány további EU-tagállamban is problémákat okoz a romák ügye. „Nagyon érzékeny kérdés ez, amelyben meg kell találni a helyes egyensúlyt a mozgás szabadsága és a biztonság között” – tette hozzá.-->