Kína a válság legnagyobb nyertese
Kína a világgazdasági válság és egyben a globalizáció legnagyobb nyertese is – hangzott el az MTA Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) által szervezett tegnapi konferencián. Az előadók Kína globális szerepének változásáról, az EU és Peking kapcsolatának alakulásáról és lehetőségeiről, illetve az ezzel kapcsolatos magyar szerepvállalás nehézségeiről beszéltek.
Az előrejelzések szerint Kína sajátos felzárkózási modelljének köszönhetően a 21. század közepére a világ egyik legerősebb hatalma lesz – mutatott rá Tálas Barna Kína-szakértő. Ebben a modellben ugyanakkor nem cél a politikai pluralizmus megteremtése, és a demokratizálás legfeljebb a pénzügyileg hatékony decentralizáció fokozását jelentheti. Tálas szerint ugyanakkor Kína válaszút előtt áll. A kérdés, hogy a nyugati kapitalizmus fejlődését utánozva a tőkefelhalmozást teszi-e meg a fejlődés kizárólagos kritériumának, vagy inkább a fenntartható fejlődés biztosítására próbál-e koncentrálni. Jelenleg egyértelműnek tűnik, hogy a legnagyobb feltörekvő országoknak, így Kínának sincs nagyon más választása, mint a második út, ellenkező esetben ugyanis veszélybe kerülhetne a föld eltartóképessége – fejtette ki Tálas.
Inotai András, a VKI igazgatója azt vizsgálta előadásában, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent Kína változó szerepe az Európai Unió számára. A kereskedelmi kapcsolatok rohamosan bővülnek, és a válság alatt Kína már az egész EU második legfontosabb exportpiacává lépett elő, és dinamikusan fejlődő belső felvevőképessége révén még az európai válság mérsékléséhez is hozzá tudott járulni. A külkereskedelmi mérleg ugyanakkor továbbra is óriási kínai többletet mutat, ezalól csak egyes tagállamok – például Németország – képeznek kivételt.
A fő kérdőjelet azonban az EU belső megosztottsága jelenti, emiatt Peking egyre inkább az egyes országokhoz fűződő bilaterális kapcsolatokra koncentrál, jóllehet Kína szívesen vette volna az EU komolyabb globális szerepvállalását a kialakuló új világrendben. Az egyes tagállamok közül Németországé a kitüntetett szerep, olyannyira, hogy Inotai szerint a Berlin és Peking közötti együttműködés teljes mértékben túlléphet az uniós kereten.
A magyar kapcsolatok
Hazánk geopolitikai adottságainál fogva kritikus helyzetbe került az EU–kínai kapcsolatrendszer révén – mutatott rá Tálas előadásában. Miközben NATO- és EU-tagként a nyugati világrend részének számít, fejlettsége és nemzeti érdekei a felzárkózó országok törekvéseihez való csatlakozást vagy legalábbis azok erőteljes támogatását indokolnák. Tálas szerint az egyedüli lehetőség számunkra az ügyes manőverezés a fejlett nyugati államok és Kína, illetve a többi feltörekvő között.
Inotai ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kínai–európai kapcsolatokban korábban betöltött kiemelt szerepünk veszni látszik a lengyel kormány világos koncepció alapján történő előretörése miatt. JK
