Költségvetési harcok az EU-ban

Forró ősz elé néznek az EU jövő évi költségvetéséről szóló vitának szeptemberben ismételten nekigyürkőző uniós intézmények. Miután ugyanis az elmúlt években a közösségi büdzsé folyamatosan növekedett – és az Európai Bizottság most sem szeretné megtörni a trendet –, a tagállamok augusztus közepén a tavalyinál mintegy 800 millió euróval szűkösebb költségvetésről szóló javaslatot fogadtak el. A lisszaboni szerződés életbelépésével most először az Európai Parlamentnek is tételes (vagyis nemcsak a főösszegre, de az egy fejezetekre is kiterjedő) beleszólása lesz a büdzsé kidolgozásába, és a tanács által javasoltnál nagyobb számokat szorgalmaz. A tagállamok némelyike ugyanakkor még a tanácsi indítványt is túlságosan bőkezűnek tartja.

A nemzeti kormányok azt szeretnék, ha a Brüsszel által tőlük elvárt megszorításokat az uniós intézmények is követnék, ezért elsősorban azok működési költségeit nyirbálnák meg. Semmi jele nincs azonban annak, hogy a saját bőrüket érintő takarékoskodást hajlandók lennének elfogadni az EU-s bürokraták. Miközben a legmagasabb rangú uniós tisztviselők kétszer annyit keresnek, mint a hasonló munkakört betöltő német hivatalnokok (VG, augusztus 23., 4. o.), az Európai Bizottság nemrég beperelte a tanácsot a múlt évre tervezett, 3,7 százalékos fizetésemelés mértékének megfelezése miatt.

Ugyancsak éles viták várhatók az új uniós külszolgálat költségeinek kapcsán. Ez ugyanis egyáltalán nem szerepel a költségvetési tételek között, holott jövőre már meg kellene kezdenie a működését. A testület a tervek szerint az EU más intézményeiből, illetve a nemzeti kormányzatoktól érkező tisztviselőkből állna fel, ám a bizottság is elismerte, a „költségvetési hatása talán nem lesz teljes mértékben semleges”.

Az uniós költségvetésnek jelenleg mintegy negyede származik a tagállamok által átutalt vám- és áfabevételekből, a többit a GDP-arányosan fizetett nemzeti hozzájárulások teszik ki. A bizottság az elmúlt években többször is felvetette annak a lehetőségét, hogy emeljék az EU saját bevételeinek arányát, az uniós szintű adók bevezetését azonban a tagállamok rendre elvetették. A befizetéseik növelésével kapcsolatos tagállami ellenállást látva Brüsszel most ismét lehetőséget lát arra, hogy megkísérelje az ötlet elfogadtatását. Érvelése szerint a nemzeti hozzájárulásokat lehet ugyan csökkenteni, ám akkor a kieső bevételeket más forrásból kell pótolni.

Janusz Lewandowski költségvetési biztos nemrég a befizetések évi 30-40 milliárd eurós mérséklésének lehetőségéről beszélt, de hozzátette: ahhoz, hogy az uniós büdzsé megmaradhasson az évi 140 milliárd euró körüli szinten (ez a közösségi GDP mintegy egy százalékát jelenti), be kell tömni az így keletkező lyukat. Szerinte ezt új, határokon átívelő adók bevezetésével vagy az úgynevezett költségvetési visszatérítések (amelyek legnagyobb haszonélvezője Nagy-Britannia) megszüntetésével lehetne elérni.

Az uniós szintű adók lehetséges terepeként Lewandowski a légi közlekedést, a szén-dioxid-kereskedelmet és a pénzügyi tranzakciókat említette. Spanyolország, Lengyelország, Ausztria és Belgium támogatólag nyilatkozott az elképzelésről, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia azonban továbbra is mereven elutasítja azt. Az Európai Bizottság a tagállamoktól érkező reakciókat egyelőre nem kommentálja, hanem arra készül, hogy szeptember végén közzéteszi átfogó költségvetési felülvizsgálatának eredményeit. Ezzel megindulhat majd a vita a következő hétéves, 2014–20 közötti költségvetési időszak tervezéséről is, miközben a jövő évi büdzséről az Európai Parlament várhatóan novemberben fogadja el álláspontját. WSJ, AFP, EUobserver, European Voice