Nagy fegyverbiznisz készül
A tárgyalások tényéről és menetéről egyelőre keveset lehet tudni, a WSJ azonban – meg nem nevezett kormányzati források alapján – azt írta: csak a leszállítandó légi járművek összértéke meghaladja a 60 milliárd dollárt. Ez az Egyesült Államok történetének legnagyobb fegyverüzletét jelentené, ám a felek a „diszkrét, kétoldalú” tárgyalásokon emellett, mint fentebb írtuk, a rakétavédelmi rendszer modernizációjáról is egyeztetnek. Ez újabb 30 milliárd dollárt jelentene, és
Szaúd-Arábia légterét a legmodernebb védelmi eszközökkel szerelnék fel. Szó esik a tengeri flotta megújításáról is, és bár lapértesülések szerint erről még nincs döntés, az üzlet értéke 30 milliárd dollárra tehető. Ha meg is kötik az összes megállapodást, az újság szerint a teljesítésre csak szakaszosan kerülhet sor, a hatvanmilliárd dollár öt-tíz éves időtartamban folyhat be. A hoszszú teljesítési idő azonban éppen a hosszú foglalkoztatási idő miatt tetszhet a kongresszusnak.
Az Egyesült Államok korábban is igyekezett elterjeszteni az úgynevezett THAAD (Terminal High Altitude Defense) légvédelmi szisztémát, a szaúdiaknak ajánlott csomag hasonló az Egyesült Arab Emírségek által használt rendszerhez. A THAAD-ot a Lockheed Martin gyártja, radarjait a Raytheon szállítja. Ez az első védelmi rendszer, amelyet kis és közepes hatótávolságú rakéták ellen dolgoztak ki, akár a földi atmoszférán túlra is. A Lockheed illetékesei korábban már úgy fogalmaztak, hogy nagy lehetőséget látnak a rendszer eladásában a közel-keleti térségben, ahol a legaggasztóbb veszélyt az iráni ballisztikus rakéták fejlesztése jelenti. A Boeing, amely az F–15-ösöket, az Apache-okat és a Little Birdöket gyártja, úgy becsüli, hogy a megrendelés csak náluk 77 ezer munkahelyet kötne le 44 amerikai tagállamban. Azt még nem tudni, hogy ha Black Hawkokat is rendelnek, az hány munkahelyet jelent majd annak gyártójánál, a United Technologies Co. által tulajdonolt Sikorskynál. A szaúdiak egyébként az utóbbi években európai és orosz fegyverrendszerekkel egészítették ki arzenáljukat, 2007-ben például tucatnyi Eurofighter vadászgépet vásároltak.
Az amerikai kongresszus Izrael-barát tagjai korábban aggályaikat fejezték ki a Szaúd-Arábiával folytatott fegyverkereskedelem miatt, mert szerintük aláássa Izrael katonai fölényét a térségben, és egy olyan kormányt támogat, amely rosszul teljesít az emberi jogok terén. Az amerikai kormánytisztviselők szerint viszont e félelmek nem megalapozottak, mert a szaúdiak által megvásárolni tervezett repülőgépeknek nincsenek nagy hatótávolságú fegyvereik. Az izraeliek ráadásul éppen arról tárgyalnak, hogy modernebb, F–35-ös vadászgépeket vesznek, amelyeket ugyanakkor kapnának majd meg, amikor a szaúdiak az F–15-ösöket.
Alacsony magyar fegyverexport
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján elérhető legfrissebb, 2008-as adatok szerint Magyarország egy év alatt valamivel több mint négymilliárd forintnak megfelelő fegyvert exportált. A hivatal 252 esetben járult hozzá fegyverek eladásához.A célországok általában egzotikus helyek – Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Marshall-szigetek, Pápua Új-Guinea, Tuvalu –, s a listán olyan országok is vannak, mint Algéria, Ausztrália vagy Marokkó.
A magyar törvények szerint fegyveres konfliktushoz vagy terrorizmusgyanús helyekre fegyver nem adható el. Idehaza az általános engedélyen túl már a tárgyaláshoz is engedélyt kell kérni.
A célországok általában egzotikus helyek – Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Marshall-szigetek, Pápua Új-Guinea, Tuvalu –, s a listán olyan országok is vannak, mint Algéria, Ausztrália vagy Marokkó.
A magyar törvények szerint fegyveres konfliktushoz vagy terrorizmusgyanús helyekre fegyver nem adható el. Idehaza az általános engedélyen túl már a tárgyaláshoz is engedélyt kell kérni. A fegyver válságban is kell A világ fegyverkereskedelme mit sem érzett meg a gazdasági válságból. A Stockholm International Peace Research Institute tekintélyes kutatóintézet adatai szerint fegyverekre tavaly 1531 milliárd dollárt költöttek a világ országai, ez 5,9 százalékos növekedést jelent egy év alatt, és 49 százalékot 2000 óta. A kutatóintézet nyáron kiadott évkönyvéből kiderült, hogy a növekedés 54 százaléka az Egyesült Államoknak köszönhető.
A kutatóintézet szakértője szerint a fegyverkezés a nagy- és közepes hatalmak – mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és Brazília – számára a hosszú távú stratégia része, azt a gazdasági válságok nem befolyásolják.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.