Magyarország javítani tudott versenyképességén – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) friss jelentéséből. Az ezredfordulón még hazánk volt a legversenyképesebb a visegrádi országok közül, mely előny lassan elolvadt, így a 2008-es felmérés szerint a régió sereghajtójává vált – legalábbis versenyképességi szempontból.
Az előző felméréshez képest Magyarország 6 hellyel lépett előre, a két évvel korábbi vizsgálathoz viszonyítva pedig tíz hellyel ugrott feljebb a listán, a közép-kelet-európai térséget tekintve azonban továbbra is a középmezőnyhöz tartozik. A régió éllovasa Észtország, amely a 33. helyet foglalja el, utána Csehország következik a 36. helyen, és Magyarország előtt végzett Lengyelország, Szlovénia és Litvánia is.
Örömteli, hogy hazánk javítani tudott pozícióján, és ebben az évben megelőzte Szlovákiát, de ez nem csak Magyarország érdeme: felső szomszédunk versenyképessége jelentősen romlott a válságban. Szlovákia a 60. helyre csúszott le 13 helyet veszítve pozíciójából.
A magyar versenyképességet intézményi és gazdasági tényezők is negatívan befolyásolják. A jogi környezet vizsgálatánál a 112. helyet kaptuk, míg a politikusokba vetett bizalom alapján 128. pozíció a miénk. Az államadósságot tekintve is bőven a sereghajtók közé sorolható az ország. A gazdaságot jelentősen fékező teher továbbá az adók mértéke és az adózási szabályozás, ebben a tekintetben is van mit javulni, bár a kormány adócsökkentési terveinek végrehajtásával versenyképesebbek lehetünk az adózás viszonylatában is. Az egy főre jutó GDP-ben Magyarország a 46. helyen áll a 2009-es adatok alapján.
A 12 szempont alapján összeállított globális versenyképességi index (GCI) szerint Magyarország leggyengébb pontja az innováció, erőssége pedig az egészségügy és az általános iskolai oktatás.
Svájc megőrizte vezető pozícióját a listán, a gazdaság különösebb megrázkódtatás nélkül élte túl a válságot, s már erős növekedést mutat. A svédek két pozíciót előreugorva a második helyet érték el, míg az Egyesült Államok ugyanennyi pozíciót veszített és a negyedik helyre csúszott vissza.
Az euróövezet (illetve a közelmúltban csatlakozott) közepesen fejlett, periférián elhelyezkedő országai veszítettek versenyképességükből, a nagy államadóssággal küzdő Görögország is hasonlóan rossz bizonyítványt kapott: 12 helyet esett vissza a 83. helyre.
