Az elmúlt 30 évben Kína a befektetők előtti fokozatos nyitás politikájával pörgette fel gazdasági növekedését, de a jelek szerint új korszak érkezett el e téren. A változás nem látványos, csupán egyes jogszabályi részletek csendes módosításából, illetve a hivatalnokok hangneméből tudja kiolvasni az, aki ismeri a helyi viszonyokat.
A helyben működő nyugati cégek 39 százaléka úgy gondolja, hogy az elkövetkező két évben az eddiginél „kevésbé tisztességes” elbánásban lesz része. Az európai vállalatok többsége mégsem kívánja feladni kínai befektetéseit – közölte néhány hete az EUCCC elnöke. Jacques de Boisseson a hátrányos megkülönböztetésről és az adminisztrációs akadályokról szóló beszámolók ellenére sem ajánlaná a távozást egy olyan növekedési potenciállal rendelkező piacról, mint a kínai. AZ EUCCC első embere azt is hozzátette, hogy a külföldi beruházások csökkenését eredményezheti, ha Kína nem követ átgondolt gazdaságpolitikát.
A nyugati cégek által felpanaszolt nehézségek a kínai piacon mindeddig kevésbé érintették az ott szerencsét próbáló magyar vállalkozókat. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a magyar cégek kevésbé reprezentáltak a kínaiak számára fontos technológiai ágazatokban, és a magyar tőke jelenléte nemzetközi összehasonlításban eleve nagyon kicsi az ázsiai országban – mutatott rá lapunknak Vizi Balázs, a délkelet-ázsiai üzleti tanácsadással foglalkozó Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója.
Magyar részről 20-30 komolyabb befektető cég van jelen Kínában, összesen mintegy 100-200 millió dollárnyi beruházási állománnyal – tudtuk meg a Yingke Várnai Ügyvédi Irodától. Ezek főként olyan ágazatokban ténykednek, mint a tejipar, a szennyvíztisztítás vagy a termálvízzel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák. Az iroda elmondása szerint ugyanakkor egyre nagyobb azon magyar vállalkozók száma, amelyek európai vagy amerikai befektetések helyett inkább kínai terjeszkedésben gondolkodnak. Ez persze nem jelent azonnali beruházást részükről, sokkal inkább első lépésben helyi jelenlét kiépítését.
A Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szerint a helybeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapvető kulturális különbségek megnehezítik a kínai partnerek gondolkodásmódjának megértését, és ez kihat a tárgyalásokra, a kapcsolattartásra, valamint a szerződésben foglaltak betartására is.
A személyes helyi kapcsolatok, illetve az erős magyar támogatási háttér fontosságát hangsúlyozta lapunknak a Santungban sikeres vegyes vállalatot működtető Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója. Varga Ferenc szeptemberben egy magyar mezőgazdasági delegáció tagjaként újabb 15 ezer tenyészlúd közös neveléséről írt alá megállapodást helyi partnerével.
Egy italgyáros a leggazdagabb kínai
2,4 ezer milliárd forintnyi vagyonával a hangcsoui Wahaha italgyár alapítója, Cung Csing-hou a legtehetősebb kínai. Őt Li Li gyógyszergyáros, a Hepalink tulajdonosa követi, akinek vagyonát 6 milliárd dollárra becsülik. A leggazdagabb kínai nő, Csang Jin papírhulladék-üzletekből felhalmozott 5,6 milliárd dolláros vagyonával a harmadik a kínai krőzusok listáján, amelyet a Hurun Report kínai havilap közölt. „Jelenleg Kínában a 875 ezer dollármilliomos mellett 189 dollármilliárdosról tudunk, de egész biztos, hogy a leggazdagabbak feléről még most sincs információnk” – mondta Rupert Hoogewerf, a sanghaji magazin szülőatyja, hozzátéve, hogy ennek alapján 400-500-ra becsülik a kínai dollármilliárdosok számát.
A hortobágyi fehér lúd óriási sikert aratott Kínában, de a fajta tenyésztésének az engedélyeztetése hosszú és nehéz procedúra eredménye volt. Varga elmondása szerint a kínai hamisítási kedv őket sem kímélte, és hortobágyi név alatt más, silányabb fajtákat kezdtek el értékesíteni a kínai versenytársak, ami az eredeti hírnevét is rontotta. A hatóságok segítségére ilyen és hasonlóan nehéz esetekben leginkább úgy lehet számítani, ha jó helyi, lehetőleg pekingi személyes kapcsolatokkal rendelkezik a vállalkozó. Az érdekérvényesítés magyar állami támogatásának eddigi gyakorlatát azonban alacsony színvonalúnak minősítette a vállalkozó.
Hídszerepben
Minden esély megvan arra, hogy a Magyarországon megtelepedett, jelenleg mintegy 600 millió dollárra tehető kínai működő tőke volumene az elkövetkező időszakban tovább gyarapszik – állítják szakértők, hivatkozva egyebek között a Bank of China regionális központjának magyarországi jelenlétére, a Hainan Airlines Budapest–Peking közvetlen járatára vagy éppen arra, hogy a régióban Magyarországon a legnagyobb a kínai populáció, s itt nyitotta meg kapuit 2004-ben az első két tannyelvű kínai iskola Európában. S van még egy-két további leg is: a Kínai Márkás Termékek Kereskedelmi Központja nevű, állami dotációval létrejövő óriásprojekt európai helyszínének Kína Budapestet választotta, s Magyarország elsőként kapta meg a térségben 2004-ben a kiemelt turisztikai célpont státust.
Magyarország kiemelt szerepét Kína európai terjeszkedésében mutatja az is, s mint ilyen a jövőre nézve biztató, hogy a kínai kereskedelmi minisztérium befektetésösztönzési ügynöksége (CIPA) első külföldi irodáját Budapesten nyitotta meg. Ráadásul feladatul nem csupán a kétoldalú befektetéssösztönzési kapcsolatok előmozdítását kapta, hanem azt, hogy európai központként üzemeljen, CIPA Európai Irodája néven.
Jelenleg ötezer kínai cég működik hazánkban, többségük ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem és szálloda – tudtuk meg az ITD Hungarytől. Jelen van tucatnyi jelentős kínai iparvállalat is.
A nagyobb kínai cégek az informatika, információs és kommunikációs technológia (ICT), elektronika, telekommunikáció és kutatás-fejlesztés területeken vannak jelen. Magyarországot jó logisztikai bázisnak találják a kínai vállalatok, amelyek regionális elosztó központként tekintenek Magyarországra. Erre példa, hogy a Huawei 2009-ben új beruházását, Európai Ellátó Központjának létrehozását indította el hazánkban. Két elektronikai bérgyártó cégnél 2009 májusában megkezdték különféle telekommunikációs eszközök gyártását és az európai kiszállításokat. A potenciális cégek között van a Shanghai Construction Group is, a világ 57. legnagyobb építőipari cége, amely előkészíti a szombathelyi repülőtér fejlesztését – tudtuk meg.
Szelídebb ragadozó
A célországokban gyakran tapasztalható ellenállás miatt egyre gyakrabban elégszik meg Kína kisebbségi részesedésekkel a felvásárolt külföldi vállalatokban. A kisebbségi csomag feletti ellenőrzés megszerzése elegáns módja annak, hogy Peking megszabaduljon a ragadozó imázstól. Erre azért is szüksége volt, mert az elmúlt négy-öt évben számos esetben hiúsultak meg a főleg olaj- és bányaipari cégekre vonatkozó felvásárlási kísérletek. A fogadó államok hozzáállása is gyökeresen módosult. A gyanakvás helyett – nem utolsósorban a válság miatt beütött forrásszűke következtében – jóval nagyobb lett a nyitottság a befektetni kívánó kínai nagyvállalatok iránt.
Latin-Amerika. Az aktivitás a nyersanyagforrások biztosítását célozza. A kínai befektetéseket ugyanakkor nem fogadják osztatlan lelkesedéssel az olyan kiemelt partnereknél sem, mint Brazília. Az ázsiaiak beruházásai ugyanis a készletek feletti ellenőrzést célozzák, ennek sokszor semilyen vagy csak minimális hozadéka van a helyi gazdaságra nézve.
Európa. Az itt gyártó nagyvállalatok számára előny, hogy „házon belülről” szállíthatnak az EU piacára. A cégek különösen Romániában és Bulgáriában aktívak. A két legszegényebb uniós országban a bérek alacsonyabbak, mint a fejlettebb kínai régiókban. -->
