Átgondolt államosítás kell

Nem lenne olcsóbb az oktatási rendszer és az egészségügy működése pusztán attól, ha állami fennhatóság alá kerülne az intézmények működtetése – vélekednek a lapunk által megkérdezett önkormányzati vezetők annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban felvetette, az állam — önkéntes alapon — átvállalná a működtetést. Mégis érdemes lenne átgondolni az egészségügyi intézmények jelenlegi struktúráját, üzemeltetését. Az államosítási elgondolások előtt azonban tisztázni kellene a háziorvosi ellátás ellentmondásait, megoldani az intézmények finanszírozási gondjait – jelentették ki.

A kórházak képviselői szerint ésszerűbb, takarékosabb lehetne a gyógyítási feladatok megosztása, ha földrajzi területek szerint, a progresszivitásnak megfelelően épülne fel az egészségügyi intézményrendszer. Korábban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár már utalt a földrajzilag összetartozó területeken működő kórházak együttműködésére, a beutalási rendszer átszabására annak érdekében, hogy a betegek az állapotuknak megfelelő helyre, a lakóhelyükhöz legközelebbi intézménybe kerüljenek. Az állami felelősség érvényesítését szorgalmazza Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke is, aki szerint a betegellátás biztonsága mellett ezt sürgeti az is, hogy az évi tíz-húsz milliárd forint közpénzből gazdálkodó kórházak az ország legnagyobb üzemei.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Időpont: 2010. november. 4.

Súlyos egészségügyi örökséget kaptak az újjáalakuló önkormányzatok: az év közepén meghaladta a 38 milliárd forintot a kórházak adósságállománya. Az utóbbi hónapokban az eladósodás folytatódott, sok intézményt immár a beszállítók tartanak életben.
Nem csoda, ha az önkormányzatok többsége szívesen átadná a működtetési jogot az államnak – véli Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a Borsod megyei kórház főigazgatója. Az üzemeltető gazdasági társaságban többségi tulajdonos lehetne az állam, beleszólhatna a menedzsment kiválasztásába. A földrajzilag egymáshoz közeli intézmények integrálásával nagyobb gyógyítási egységek alakulnának ki, így költséghatékonyabb lenne a gazdálkodás. A kórházakat a finanszírozás eszközével kellene ösztönözni az integrációra – tette hozzá.

Attól, hogy az önkormányzatok helyett az állam működteti a kórházakat, nem lesz kevesebb a beteg – mondta a Világgazdaságnak Muth Lajos, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza főigazgató főorvosa. Kétségtelen viszont, hogy ésszerűbb, takarékosabb lehetne a gyógyítás – tette hozzá. Ám csak akkor érhető el a kívánt hatás, ha az állam valamennyi intézmény működtetését átvenné. Így lehetne meghatározni a kompetenciákat, megszüntetni a párhuzamosságokat, eldönteni, hogy az egyes kórházakban milyen betegségek ellátásával foglalkozhatnak. A főigazgató nem pártolja a túlzott centralizációt, s úgy gondolja: elképzelhető, hogy az ágazat rendbetétele után ismét a helyi önkormányzatok irányítsák az intézményeket – mondta. A struktúraváltozással együtt az ágazatból kivont pénzt vissza kell juttatni, amely számítások szerint 230 milliárd forint – állítja Muth Lajos.

Meglátása szerint pusztán az államosítástól nem lesz hatékonyabb az oktatási rendszer, így az államnak nem átvállalnia kellene a feladatokat, hanem megfelelően finanszíroznia azokat. Tarthatatlan, hogy míg néhány évvel ezelőtt 70-80 százalékos normatív támogatást kaptak az oktatási intézmények, mára ez az arány 50 százalék körülire esett vissza – tette hozzá.

Hasonló álláspontot képvisel Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere. Mint mondta, az önkormányzatok nem szabadulni akarnak az oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatoktól, csupán azt szeretnék, ha tisztességes keretek között el tudnák azokat végezni. Ha mégis megtörténne az államosítás, valamilyen garanciát kellene nyújtani az önkormányzatoknak arra, hogy az embereknek a központosításból semmi káruk nem származna.

Egyelőre a kormány nem kérdezte meg a helyhatóságok álláspontját az egészségügy és az oktatás állami fennhatóság alá vonásáról. Az érintettek várják az illetékes hatóság hivatalos javaslatát.

Megkerestük az ügyben illetékes Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, ahol a sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, konkrét döntés még nincs az ügyben, egyelőre csak a tervezgetések folynak, ám mindenképpen egyeztetnek az érintett szervezetek képviselőivel.

Meglátása szerint pusztán az államosítástól nem lesz hatékonyabb az oktatási rendszer, így az államnak nem átvállalnia kellene a feladatokat, hanem megfelelően finanszíroznia azokat. Tarthatatlan, hogy míg néhány évvel ezelőtt 70-80 százalékos normatív támogatást kaptak az oktatási intézmények, mára ez az arány 50 százalék körülire esett vissza – tette hozzá.

Hasonló álláspontot képvisel Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere. Mint mondta, az önkormányzatok nem szabadulni akarnak az oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatoktól, csupán azt szeretnék, ha tisztességes keretek között el tudnák azokat végezni. Ha mégis megtörténne az államosítás, valamilyen garanciát kellene nyújtani az önkormányzatoknak arra, hogy az embereknek a központosításból semmi káruk nem származna.

Egyelőre a kormány nem kérdezte meg a helyhatóságok álláspontját az egészségügy és az oktatás állami fennhatóság alá vonásáról. Az érintettek várják az illetékes hatóság hivatalos javaslatát.

Megkerestük az ügyben illetékes Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, ahol a sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, konkrét döntés még nincs az ügyben, egyelőre csak a tervezgetések folynak, ám mindenképpen egyeztetnek az érintett szervezetek képviselőivel. Vélemény Manhertz Károly

korábbi felsőoktatási szakállamtitkára

„Minőségi és gazdasági szempontból is előnyös lehet a közoktatási intézmények állami felügyelet alá vonása. Minőségileg azért, mert egységes tanterv szerint oktatnának az egyes intézményekben, így megszűnnének a tudásszintben meglévő különbségek. Gazdasági szempontból pedig garanciát nyújthat, hogy a központi költségvetésben rögzítenék az egyes oktatási intézmények fenntartására szánt összeget. Kérdéses, megmarad-e a finanszírozás jelenlegi normatív rendszere, vagy azt is átalakítanák.”

Boncz Imre

Az Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke

„Jó konstrukció lehet, de nem helyettesítheti a forráspótlást az egészségügyi intézmények állami működtetése, azt a konszolidációval együtt kell megtenni. El kell dönteni, hogy az önkormányzati tulajdonú kórházak mellett kiterjedjen-e az új forma az alapítványi és a magánműködtetésben gyógyítókra is. Az önkéntesség elvét kell alkalmazni és jogszabályban rögzíteni, hogy fenntartóként mennyivel lenne jobb az állami tulajdonú gazdasági társaság, s elképzelhető-e, hogy a finanszírozással preferálja a működési forma váltását.”

-->