IMF és MNB figyelmeztetések a kormánynak - elbocsátások jönnek
Idén egy, középtávon 3 százalék körüli növekedésre, valamint 3,5 százalékos inflációra számít az IMF Magyarországon - fogalmazott Christoph Rosenberg, a magyarországi IMF-delegáció vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délutáni tájékoztatóján Kármán András államtitkár jelenlétében. Jövő évre 2,5 százalékos növekedés prognosztizál a szervezet.
A tájékoztató apropóját az adta, hogy hétfőn fejeződött be az IMF alapokmánya IV. cikkely szerinti felülvizsgálat. A mostani misszió nem program-kérdések miatt látogatott Magyarországra, hanem a szokásos, rendszeres felülvizsgálat céljából - szögezte le Christoph Rosenberg.
A növekedés érdekében tett lépések a munkaerőpiaci részvétel tekintetében pozitív folyamatokat indíthatnak el, másfelől azonban komoly kockázatok azonosíthatók ezen a területen is.
A Valutaalap szerint a kormány fiskális intézkedései nem elégségesek a jövő évi hiánycél eléréséhez. Rosenberg felhívta a figyelemt, hogy a fenntartható költségvetéshez a kiadási oldalon kell intézkedéseket hozni. A delegációvezető kockázatosnak és merésznek nevezte a kormány terveit.
Az IMF figyelmezeti a kormányt, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések állami eltérítése azzal a veszélyjel jár, hogy a költségvetés elkölti a bevételeket. Rosenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy az eltérítés csak ideiglenesen jelent a büdzsé számára könnyítést, és problémákat okozhat a pénzpiacokon.
Az IMF honlapján a szervezet a magyar kormány történelmi lehetőségéről ír, amellyel megteremtheti a fenntartható fejlődés és a biztos közfinanszírozás feltételeit. A Valutaalap a kormány gazdasági programjának számos elemét bátorítónak nevezi, főleg a határozott kiállást méltatja a hiánycél tartását illetően, valamint a munkára nehezedő adók csökkentését tartja biztatónak.
Az IMF azonban sok kritikát is megfoglamaz, így felhívja a figyelmet, hogy az intézkedések időlegesek és torzító hatásúak, amelyek kockáztatják a költségvetés középtávú fenntarthatóságát, növelik a bizonytalanságot, és visszavethetik a növekedést.
A szervezet törékenynek tartja a magyar kilábalást, az csak fokozatosan megy végbe. A Valutaalap a 2011-es büdzsén túlmutató koherens gazdaságpolitikát vár, ami minőségi intézkedéseket tartalmazna, és elindíthatna egy kedvező folyamatot, amelynek során a fiskális és pénzügyi sérülékenység állandó csökkenése növeli a bizalmat, csökkenti a kockázati prémiumot, és erősíti a növekedést. Ám ezeket a célokat a kormány eddig bejelentett intézkedései önmagukban nem érik el. Az adcsökkentés mély változásokat idéz elő, ám hatása bizonytalan.
Az IMF azt javasolja, hogy az átmeneti különadók helyét a strukturális reformok vegyék át, minél hamarabb szüntessék meg a torzító intézkedéseket, váljék egyértelművé, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések állami eltérítése nem helyettesíti a strukturális reformokat, a pénzügyi szektor reformját egészítsék ki.
Az szja-csökkentés az IMF szerint mintegy 3 százalékos GDP-arányos hiányt okoz a büdzsében, és mivel a különadók csak átmenetiek, ezért a költségvetés elsődleges hiánya a GDP egy százalékával nő már idén. Az IMF szerint is át fogják hárítani az adók egy részét, és arra is figyelmeztet, hogy a kormány adós a magánnyugdíjpénztári tagok kompenzálásának módjával.
A közkiadások lefaragására a Valutaalap a bőkezű szociális rendszer lefaragását tartaná jónak (példaként a gyerektámogatásokat említik), ideértve a gázártámogatás megszüntetését is. A közösségi közlekedés átstrukturálása is komoly megtakarításokat hozhat. De kiegészítő intézkedésként javasolják a vagyonadót és forrásként jöhet szóba az EU-támogatás is.
Kármán András közölte, hogy az IMF még nem ismerheti a teljes jövő évi költségvetést, amelyet csak most alakítanak ki. Magyarország 2012 után megszünteti a különadókat, költségvetési célok teljesítését szerinte a növekedés és az állami kiadások visszafogás elő fogja segíteni.
Kármán szerint Magyarország egyetért a Valutaalappal a közszférát illető kiadáscsökkentéssel. Az államtitkár jelezte, heteken belül tájékoztatják a Valutaalapot, hogy milyen intézkedésekkel tervezi a kormány tartani a jövő évi hiánycélt.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is a kiadáscsökkentés fontosságáról beszélt, mert az adócsökkentések és a különadók kivezetése miatt 2012 után a jelentősen emelkedhet az ország költségvetési hiánya.
A jegybank alelnöke szerint a kiadáscsökkentés a költségvetés hosszútávú fenntarthatósága miatt fontos, ám jelezte: az ország teljesíteni tudja az idei és a jövő évi deficitcélokat.
Az alelnök leszögezte, ha az infláció elszabadul a különadók miatt, a jegybank nem fog habozni a kamatemeléssel. Ha efféle inflációgerjesztő költségvetési adósokkok jönnek minden második évben, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet lehorgonyozni az inflációs várakozásokat - tette hozzá Karvalits.
