Maradt az árfolyamvita

Miközben az árfolyam-politikák alakítása és a globális bankreform kapcsán nagyjából csak általánosságok kerültek be a G20 csoport hétvégi, a dél-koreai Kjongdzsuban tartott tanácskozásáról kiadott közös közleménybe, egyöntetűen sikerként könyvelhető el – a résztvevők szerint legalábbis –, hogy megállapodtak az IMF reformjáról. A hírügynökségi jelentések egyöntetűen kiemelik: mélyreható változtatások következhetnek a Nemzetközi Valutaalapnál. Ahogy Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója fogalmazott: a valaha végrehajtott legmélyebb reform jön el az alap eddigi életében.

A világgazdaság mintegy 85 százalékát adó G20 csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei (egyes esetekben azok helyettesei) a szervezet állam- és kormányfőinek küszöbönálló, Szöulban november 11–12-én tartandó csúcstalálkozója előtt tartottak kétnapos tanácskozást. Nagy várakozás előzte meg a megbeszélést a témák miatt, bár megfigyelők eleve nem láttak nagy esélyt arra, hogy a legfontosabb, napirendre tűzött kérdésekben dűlőre jussanak egymással a résztvevők. Nevezetesen arra, hogy közös választ adjanak az árfolyam-politikák, illetve a folyó fizetésimérleg-többlettel kapcsolatos vitákra. Ez egyelőre nem is sikerült.

A közös közlemény ugyanis csak általánosságokban fogalmazva állapítja meg: meg kívánják akadályozni a valuták leértékelési versenyét, s egyetértenek a globális bankreform szükségességében. A Bloomberg jelentése szerint a tanácskozás résztvevői vállalták, hogy kerülik devizáik leértékelését exportjuk ösztönzése céljából, illetve azt is, hogy a kereskedelmi feszültségek enyhítése érdekében hagyják, hogy egyre inkább a piacok határozzák meg az árfolyamokat, mielőtt kárt tesznek a globális gazdaságban.

Eredetileg egyébként amerikai–kínai „ügyként” indult az árfolyamvita, mégpedig a tetemes mérleghiány, illetve -többlet kezelése céljából szeretett volna Washington kicsikarni engedményeket Pekingtől. Amerikai részről – ahogy Timothy Geithner pénzügyminiszter a tanácskozás résztvevői számára megfogalmazott levelében is írta – szeretnék elérni, hogy a nagy külső adósságállománnyal rendelkező, fejlett gazdaságok folyó fizetésimérleg-hiányukat, illetve -többletüket a következő években szorítsák bruttó hazai termékük négy százaléka alá. Emellett Washington szerint a G20-országoknak kötelezniük kellene magukat arra is, hogy tartózkodnak az olyan árfolyam-politikáktól, amelyek célja, hogy az adott állam kereskedelmi versenyelőnyt szerezzen valutája tényleges gyengítése révén, vagy az alulértékelt fizetőeszköz felértékelődését megakadályozva. Ám kínai részről azonnali visszautasítást kapott Washington.

Ráadásul nem csak kínai részről tiltakoztak hangosan és nyilvánosan az amerikai tervek ellen. Rainer Brüderle német gazdasági miniszter – az MTI-Eco jelentése szerint – azt mondta: a javaslatokban foglaltak helyett inkább azokat a hibákat kell kiküszöbölni, amelyek az egyensúlytalanságokhoz vezettek. Berlin már régóta bizonygatja, hogy Németország exportsikerei és kereskedelmi mérlegtöbblete nem az árfolyam-politika következménye, hanem a német cégek jobb versenyképességére vezethető vissza.

Az amerikai pénzügyminiszter azonban derűlátó. Legalábbis a Bloomberg televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy Kína végül is engedi majd a jüan felértékelődését, mivel a pekingi vezetők is tisztában vannak azzal, a gazdasági növekedés és a világgazdaság stabilitása szempontjából hosszú távon ez Kína érdeke is. Ám mindezt nem hagyja a véletlenre: biztos, ami biztos, egy előre nem tervezett látogatásra Kínába utazott, ahol a miniszterelnök-helyettessel tárgyal a kétoldalú kapcsolatokról.

Bloomberg, BBC, Reuters, MTI-Eco,

Lényege: az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelő szerepet kapnak

Változik a szavazati jogok aránya*

– Kínáé a jelenlegi 3,65 százalékról 6,19-ra nő (ezzel a 3. legnagyobb lesz)

– Indiáé 2,75 százalékra nő (a 8. lesz)

– Oroszországé a 9. legnagyobb lesz

– Brazíliáé a 10. legnagyobb lesz

Változik a 24 tagú végrehajtó tanács összetétele:

– Európának le kell adnia két helyet a feltörekvők javára

* Ugyanakkor az Egyesült Államok megőrzi vétójogát a fontosabb kérdésekben, ugyanis ezekben a szavazatok 85 százaléka kell az elfogadáshoz, Washingtonnak pedig 17 százalékos a szavazati joga.

Lényege: az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelő szerepet kapnak

Változik a szavazati jogok aránya*

– Kínáé a jelenlegi 3,65 százalékról 6,19-ra nő (ezzel a 3. legnagyobb lesz)

– Indiáé 2,75 százalékra nő (a 8. lesz)

– Oroszországé a 9. legnagyobb lesz

– Brazíliáé a 10. legnagyobb lesz

Változik a 24 tagú végrehajtó tanács összetétele:

– Európának le kell adnia két helyet a feltörekvők javára

* Ugyanakkor az Egyesült Államok megőrzi vétójogát a fontosabb kérdésekben, ugyanis ezekben a szavazatok 85 százaléka kell az elfogadáshoz, Washingtonnak pedig 17 százalékos a szavazati joga. -->