Változik a támogatás

A jövő évtől kezdődően több új elemmel bővül az egyedi kormánydöntés alapján adható komplex állami támogatások rendszere (EKD) – tudta meg a Világgazdaság. A változtatásokkal több célt is szolgálnának, beleértve, hogy az odaítélés szempontrendszerében ne csak az árbevétel, a megtérülés vagy éppen a munkahelyteremtés szerepeljen hangsúlyosan, hanem az egész gazdaságra gyakorolt jövedelemhatás elemei is. Kötelező beszállítói hányadot írnának elő, nem minden ágazatot támogatnának, s a keleti területeket az eddigieknél is jobban segítenék.

Tovább kell fejleszteni az EKD-rendszert – szögezte le lapunknak Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára. Ugyanis az idén megkötött támogatási szerződések száma már az első negyedévben meghaladta a 2009. év egészében megkötöttekét, ez jelzi a válságból való kilábalás tendenciáját. Több részterületen is megkezdik az elkövetkező hetekben a felmérő munkálatokat, a döntés előtt pedig egyeztetnek a szakmával – tette hozzá.

Az egyik lényeges – várható – változás a külföldi befektető számára felajánlott támogatásintenzitás meghatározásában fontos szerepet játszó hatásvizsgálat elemeinek és azok súlyozásának módosítása lesz. Eddig ugyanis a leglényegesebb a munkahelyteremtés, illetve a megtérülés (adóhatás) szempontja volt, ám már az Audival kidolgozandó EKD-szerződésben is befolyásolhatja a támogatási csomag nagyságát a folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatás (export-import adatok összehasonlítása a beruházás jövedelmével).

A másik – ami viszont már része az Audi vállalásának – egy kötelező beszállítói együttműködési megállapodás megkötése, ezzel ugyanis részint importhányadot lehet kiváltani (s így javítani a fizetési mérleg pozícióján), részben pedig valódi tovagyűrűző hatást lehet elérni a hazai kis- és középvállalati szférára. Korábban voltak olyan nagy autóipari fejlesztések (például egyébként az Audi szintén EKD-támogatással megvalósult összeszerelői projektje), amelyekben csak 6-6,5 százalékos magyar beszállítói hányad valósult meg.

Változtatni szeretnének abban is – sorolta a további terveket Becsey –, hogy ne minden működőtőke-befektetéshez „járjon” szinte automatikusan komplex állami támogatás. Például a koncessziókkal ellátott beruházások (egyebek között a szerencsejáték) nem igazán szorulnak EKD-ra. De például azt is meg kell nézni, hogyan lehet úgy EU-konform módon támogatni a mezőgazdasági beruházásokat EKD-rendszerben, hogy végeredményben ne az üzemanyagipar kapjon segítséget, hanem valóban a mezőgazdaság. Emellett bizonyos területeket kiemelten érdemes majd kezelni – ilyen például az egészségipar vagy éppen a kutatás-fejlesztés –, ám úgy, hogy legyen biztosíték arra, az eredmények nem kerülnek ki az országból. Ez alatt azt kell érteni – magyarázta Becsey kérdésünkre –, hogy például olyan ipari vagy mérnöki, kutatói bázok alakuljanak ki, amelyek idehaza is „fialnak”.

És végül, de nem utolsósorban, a regionalitás szempontjait az eddigieknél jobban kellene érvényesíteni – mondta az államtitkár, hozzátéve: az a támogatásintenzitás, amit az Európai Unió megenged, nem elegendő ahhoz, hogy az elmaradottabb keleti térségek felé húzzák a külföldi befektetőket. Éppen ezért Brüsszellel előre konzultálva meg kellene határozni, mennyi és milyen plusztámogatás adható ennek érdekében. Az államtitkár szerint – aki öt évig az Európai Parlament képviselője volt, azaz ismeri a brüsszeli gondolkodásmódot és eljárásokat – ezzel nem lehet gond, hiszen az EU-nak is van regionalitási elve, s valószínűleg elfogadják, ha mi jobban differenciálunk a jövőben.

Az érintett vállalatok száma: 77

A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 Mrd Ft

A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig: 33 195

A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010. I. névig: 40 041

Közvetlen támogatás: 144 468 milliárd forint

Az átlagos közvetlen nominális támogatási intenzitás: 9,34%

Egy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 millió forint

Államháztartási bevételek: több mint 76 százaléka a munkabérhez kapcsolódik (adók, járulékok)

Nominális államháztartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd

* A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg, tekintettel a többlet-munkahelyteremtésre már a kezdetektől, 2004-től pozitív.

Forrás: NGM, ITD Hungary

Az érintett vállalatok száma: 77

A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 Mrd Ft

A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig: 33 195

A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010. I. névig: 40 041

Közvetlen támogatás: 144 468 milliárd forint

Az átlagos közvetlen nominális támogatási intenzitás: 9,34%

Egy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 millió forint

Államháztartási bevételek: több mint 76 százaléka a munkabérhez kapcsolódik (adók, járulékok)

Nominális államháztartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd

* A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg, tekintettel a többlet-munkahelyteremtésre már a kezdetektől, 2004-től pozitív.

Forrás: NGM, ITD Hungary-->