BUX 39,870.02
-1.51%
BUMIX 3,774.61
-0.01%
CETOP20 1,893.58
0.00%
OTP 8,530
-2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
-1.96%
ZWACK 18,350
+0.82%
-3.19%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,085
-2.25%
0.00%
-1.08%
0.00%
+0.47%
OPUS 171.6
+1.54%
0.00%
-0.42%
0.00%
-1.27%
OTT1 149.2
0.00%
-1.84%
MOL 2,960
-1.07%
+1.28%
ALTEO 2,390
+0.42%
-12.82%
-1.80%
EHEP 1,240
-0.80%
-4.92%
+1.03%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+2.63%
-2.25%
-0.41%
0.00%
-0.35%
-1.80%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-4.76%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
-5.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Vonzásban és taszításban

Az idén sok ország tovább liberalizálta befektetési környezetét. Többek között ezt állapítja meg az ENSZ Kereskedelemfejlesztési Szervezete (UNCTAD) által összeállított, Befektetéspolitikai monitor című rendszeres kiadvány.

A nemzetgazdaságok erősítése céljából több ország – elsősorban Dél-Amerikában – alkalmazta az államosítás eszközét. Magyarország a bankadóval inkább riasztott. Ami a részleteket illeti: 41 állam, illetve gazdaság fogadott el olyan intézkedéseket ez év áprilisa és novembere között, amelyek befolyásolják a külföldi működő tőke helyzetét. Négy kategóriába lehet sorolni ezeket az intézkedéseket.

Az első a liberalizáció: ez az említett periódusban elsősorban a távol-keleti és a közel-keleti országokra volt jellemző. Példaként hozza fel a nemzetközi szervezet Kambodzsát, amely elfogadta azt a törvényt, amelynek köszönhetően a külföldiek vásárolhatnak ingatlant; Szíria lehetővé tette befektetési bankok alapítását az országban, illetve Tajvan részlegesen liberalizálta a Kínába irányuló befektetéseket.

Sok ország befektetésösztönző intézkedéseinek a finomításával igyekezett célt elérni – ez elsősorban az ázsiai országokra volt jellemző az idén a második és a harmadik negyedévben. India például olyan eljárási rendet vezetett be, amellyel átláthatóbbá és egyszerűbbé tenné az FDI-szabályokat. Van európai példa is. Bosznia-Hercegovina egyszerűsítette a külföldi befektetők regisztrációs eljárását. A magyarok számára az is érdekes lehet, hogy Ukrajnában egy sor szigorításon enyhítettek; így a külföldi befektetőknek már nem kötelező befektetési céllal nyitott bankszámlán keresztül futtatni a pénzt, feloldották a kötelező regisztrációt, illetve a nem rezidensektől kapott hitelek előtörlesztésének a tilalmát.

Az UNCTAD a harmadik nagy kategóriába sorolja a számszerűsíthető befektetésösztönzést érintő lépéseket. Példaként említi Kínát, ahol egyes területekre – mint a high-tech iparágak vagy az energiahatékonysági projektek – a jövőben adóösztönzőkkel is csábíthatják a külföldi befektetéseket, míg másokat – a környezetszennyező iparágakat és a túltermeléssel küszködőket – büntetőadóval sújtanak. Ugyancsak Kína jelentette be azt, hogy az állami megrendeléseknél a külföldi cégeket ugyanolyan bánásmódban részesítik, mint a hazaiakat.
Vannak olyan országok, amelyek szabad kereskedelmi övezeteket hoztak létre az említett periódusban, illetve amelyek javítottak a hatályos szabályokon, elősegítendő a hazai és a külföldi befektetések aktivizálódását. Oroszország például a szamarai térségben hozott létre egy speciális gazdasági övezetet.

A befektetők kedvét szegő lépések közé tartozik az államosítás és kisajátítás. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása az idén elsősorban a latin-amerikai országokra volt jellemző. Bolíviában erre a sorsra jutott több, villamos energiát előállító cég, illetve egy svájci érdekeltségű öntöde. A venezuelai kormány rátette a kezét egy mexikói érdekeltségű élelmiszer-ipari cégre, Panama pedig bejelentette, hogy visszavonja a kilencvenes években külföldieknek adott koncessziót fizetős sztrádákra. Kirgizisztánban államosították az ország egyik legnagyobb, eddig külföldi tulajdonban lévő pénzintézetetét, az AsiaUniversalBankot.

De más, a külföldi befektetők tevékenységét korlátozó intézkedésekre is voltak példák – különösen Afrikában. Algéria például növelte a hazai vállalatok kedvezményezettségét a külföldiekkel szemben az állami megrendeléseknél, s kötelezővé teszi az esetleg nyertes külföldi cégeknek vegyes vállalat alapítását helyi társasággal.

A fentieken túl 16 ország hozott olyan intézkedést, amely érdemben hat a befektetőkre. Idesorolja a jelentés a privatizációs programokat, az adócsökkentést, illetve a – negatívan ható – szigorúbb szabályozást, valamint a speciális adóemeléseket. Ez utóbbi kapcsán az összeállítás külön is nevesíti Magyarországot – még csak a bankadó miatt.

Intézkedési kategóriák

(a befektetők tevékenységét befolyásolók)

Csábító lépések (pl.: liberalizáció, szabad kereskedelmi övezetek létrehozása, adócsökkentés)

Eltántorító lépések (pl.: államosítás és kisajátítás, korlátozások, adóemelések)

Egyebek (pl.: privatizációs programok)


Csábító lépések (pl.: liberalizáció, szabad kereskedelmi övezetek létrehozása, adócsökkentés)

Eltántorító lépések (pl.: államosítás és kisajátítás, korlátozások, adóemelések)

Egyebek (pl.: privatizációs programok) Privatizáció Oroszországban a kilencvenes évek eleje óta a legnagyobb privatizációs programot hirdették meg (tíz vállalatot adnak magánkézbe, köztük vezető bankokat, olajipari társaságokat)

Lengyelország eladta a legnagyobb közép-európai biztosítótársaság, a PZU 30 százalékos tulajdonrészét

Kuvait 35 százalékos tulajdonrész erejéig engedi már a részleges privatizációt

Irán 49-ről 31 százalékosra csökkentette a két legnagyobb autóipari vállalatban lévő tulajdonrészét -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek