Hivatalos adatok szerint november első tíz napjában Kína 36 városában az olyan kulcsfontosságú zöldségfélék nagykereskedelmi átlagos ára mint a burgonya és az uborka, 62,4 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban. Októberben az országos fogyasztói árindex 4,4 százalékkal nőtt éves rátán, meghaladva az egész évre vonatkozó hivatalos 3 százalékos előirányzatot.
Az élelmiszerek drasztikus drágulását nem előzte meg sem szárazság, sem állatjárvány, amely esetleg hiányt és ezen keresztül az árak emelkedését okozhatná. A kínai illetékesek a – főleg külföldi eredetű – pénzmennyiség növekedésével magyarázzák az áremelkedést.
A gazdaság bővülése a kormány tervei szerint alakul, de az áremelkedés aggodalomra ad okot – fogalmazott Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke. Csou szerint a lassú növekedésüket élénkíteni próbáló fejlett országok laza monetáris politikája miatt Kínába beáramló pénz zavart okozhat.
"A kínai forrása Amerika, mert túl sok pénzt nyomnak" - mondta egy kínai fogyasztó az AFP-nek, visszhangozva a kínai kormány bírálatát, amely szerint káros, hogy az Egyesült Államok 600 milliárd dollárt pumpál a gazdaságba.
Peking szerint a Fed mennyiségi könnyítési akciója hatására a piaci pénzek nagy tömegben áramlanak a fejlődő gazdaságokba, így Kínába is, táplálva ezzel az inflációt. A pekingi kormány jelezte, hogy valószínűleg közbelép az infláció megfékezésére és irányelveket jelentett be a stabil árak és az olyan kulcsfontosságú termékek kínálatának biztosítására, mint a zöldségfélék, gabona, szén és egyéb energiaforrások.
Hatósági árszabályozással és a spekulánsok szigorú büntetésével kíván fellépni az élelmiszerárak egyre erőteljesebb növekedése ellen a kínai vezetés. A terv keddi bejelentése előtt egy nappal Peking egy másik intézkedést is foganatosított az infláció elleni harcban: külföldi állampolgárok a jövőben csak egy lakóingatlant birtokolhatnak az ázsiai országban.
