Erősebb kapcsolatok Kínával

Lapunk arra irányuló kérdéseire, hogyan és milyen feltételekkel vehetne részt a HNA Group a Malévban, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője rövid közleményben reagált, amely szerint „a kormányfő kínai tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélései nyomán a két fél közös bizottságot hoz létre, amelynek feladata lesz a Magyarországra érkező, munkahelyteremtő kínai beruházások pontos részleteinek kidolgozása”. A miniszterelnök az MTI-nek adott sanghaji interjújában elmondta: a Kína egyik leggazdagabb emberének számító és több iparágban is érdekelt Csennel szóba került egy hosszú távú együttműködés kialakításáról szóló megállapodás, ugyanis a cégcsoportjához tartozó Hainan Airlines légitársaság hídfőállást keres az európai légi közlekedés piacán, valamint megbízható partnert.

Orbán Viktor találkozott Magyarország legnagyobb kínai
befektetőjének, a Wanhua Industrial Groupnak az elnökével, Ting Csien-senggel is. Mint mondta: a BorsodChem (BC) kisebbségi tulajdonosa szeretné növelni a részesedését. Az ellenségeskedéstől sem mentes kezdeti kapcsolatfelvétel után – a kínaiak megszerezték a kazincbarcikai vegyipari cég mezzanine (alárendelt kölcsöntőke) hitelállományának jelentős részét (200 millió eurónyit), majd bejelentették, hogy a cég átstrukturálásával ezt tulajdonrésszé szeretnék átalakítani, ezt a BorsodChem vezetése ellenséges közeledésként aposztrofálta – ez év februárjában megállapodtak a felek az izocianátgyártó vállalat tőkeszerkezetének átstrukturálásáról.

Ennek részeként a Wanhua mintegy 30 millió eurós kezdeti forrást bocsát a BC részére, az átalakítás lezárása után pedig további 110 milliós finanszírozást biztosítanak. Az összesen 140 millió eurónyi új forrást a BC az új TDI 2- (toluol-diizocianát-) üzemének és a salétromsavgyárának felépítésére, valamint általános banki célokra fogja felhasználni. Az ügylet lezárultával a Wanhua gyakorolhatja a vételi opciós jogát, amellyel a következő 24 hónap folyamán megvásárolhatja a jelenlegi többségi tulajdonos Permira/VCP teljes részesedését a BC-ben.

A budapesti vasúti körgyűrű létrehozása is szóba került a tárgyalásokon. Nem új a téma, már egy 1931-es tanulmányban is foglalkoztak a kérdéssel. A beruházás révén el lehetne terelni a forgalom egy részét a fővárosi pályaudvarokról, így csökkenne azok terhelése. A terv legutóbbi, négy évvel ezelőtti bejelentésekor a MÁV illetékesei a projekt költségeiről nem nyilatkoztak, de számítottak uniós, magán-, fővárosi és állami pénzre, továbbá a területhasznosításból származó bevételre és a környezetvédelmi alap támogatására is. Most úgy tűnik, kínai tőke is szóba jöhet.

Legalább egy évtizedes álom a ferihegyi gyorsvasút megépítése is, ez szintén szerepelt a kétoldalú megbeszéléseken. A 2002-ben meghirdetett terv szerint a projekt az engedélyezés után legfeljebb két év alatt megvalósulhatott volna, közel 25 milliárd forintból; ebből az építés bő 20 milliárdot vitt volna el, a többit a járműbeszerzés tette volna ki. Ám ez a terv s későbbi, felmelegített változata is végül lekerült a napirendről.

A kínaiak magyarországi ügyeleteinek finanszírozása kapcsán említett Bank of Communications egyike Kína öt legnagyobb pénzintézetének. Fő feladata a kínai ipar fejlesztése, ennek eszköze a külföldi szerepvállalás is. A bank nyolcvan külföldi nagyvárosban van jelen, köztük New Yorkban és Tokióban, de van már londoni és frankfurti irodája is.

A HNA Group
A cégcsoport fő tevékenysége a légiutas- és áruszállítás, valamint a reptér-üzemeltetés, de van pénzüggyel, logisztikával és turizmussal foglalkozó üzletága is. A csoport mérlegfőösszege 2007-ben elérte a 68 milliárd jüant, az alkalmazottak száma pedig meghaladta a 36 ezer főt. A HNA Group légitársasági üzletága hat cégből áll – ebből a legnagyobb a Hainan Airlines –, ezek összesen 144 repülőgépet üzemeltetnek és heti háromezer járatot. A HNA csoport légitársaságai 2007-ben több mint 15 millió utast szolgáltak ki.

Az ITD Hungary honlapján olvasható információk szerint a válság ellenére kisebb-nagyobb mértékben, de minden termékfőcsoportban nőtt a kivitelünk Kínába, importunkban pedig minden termékfőcsoport behozatala csökkent.

Magyarországon eddig mintegy 600-800 millió dollár értékben fektettek be kínai társaságok informatikai, információs és kommunikációs technológiai (ICT), elektronikai, telekommunikációs és kutatás-fejlesztési területen. Jelenleg ötezer ottani cég működik Magyarországon.

A távol-keleti államban mintegy húsz-harminc magyar cég van jelen, ezek összesen eddig mintegy 100-200 millió amerikai dollár értékben fektettek be.

Az ITD Hungary honlapján olvasható információk szerint a válság ellenére kisebb-nagyobb mértékben, de minden termékfőcsoportban nőtt a kivitelünk Kínába, importunkban pedig minden termékfőcsoport behozatala csökkent.

Magyarországon eddig mintegy 600-800 millió dollár értékben fektettek be kínai társaságok informatikai, információs és kommunikációs technológiai (ICT), elektronikai, telekommunikációs és kutatás-fejlesztési területen. Jelenleg ötezer ottani cég működik Magyarországon.

A távol-keleti államban mintegy húsz-harminc magyar cég van jelen, ezek összesen eddig mintegy 100-200 millió amerikai dollár értékben fektettek be. -->