Egyszerre próbálja meg elkerülni az uniós pénzügy segítség igénybevételét és elérni a piacok megnyugtatását az ír kabinet. Dublin továbbra is ellenáll az euróövezet részéről ránehezedő nyomásnak. Ezzel együtt abban állapodott meg Brian Lenihan pénzügyminiszter uniós kollégáival, hogy kormánya Dublinban ma tárgyalásokat kezd az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank (EKB) szakembereivel a bankszektor megsegítésének lehetőségéről. Elemzők szerint ezzel a felemás hozzáállással csak tovább növeli a piaci bizonytalanságot az ír vezetés.
Írország súlyos, 32 százalékos költségvetési deficitre számíthat az idén, elsősorban a túlméretezett bankszektor állami kisegítése miatt. A piaci idegességhez a feneketlen hordónak bizonyuló, várhatóan 50 milliárd eurót elnyelő bankszektor mellett a német kormány által propagált 2013 utáni új válságmechanizmus is hozzájárult. Ez ugyanis a hitelezők tehervállalását is előírná arra az esetre, ha egy euróövezeti ország hitelválságba kerülne.
A pánikrohamot tovább gerjesztette ezenfelül az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek azon keddi kijelentése, amely szerint az euró a túléléséért küzd. Az emiatt keletkezett feszültséget maga Angela Merkel német kancellár igyekezett oldani, amikor sietve leszögezte, hogy az euróövezet nincs veszélyben az ír ügyek miatt. Merkel ugyanakkor anynyit elismert, hogy a monetáris unióban olyan nehéz helyzet állt elő, amilyet másfél évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartott volna.
Az ír hiteltárgyalási ígéretek mindenesetre nem hatották meg a piacokat. Az ötéves lejáratú államkötvények hitelbiztosítási díja (CDS) 545 bázispontra ugrott, miközben a német papírok hozamához képest mért felár a 10 éves ír kötvények esetében 570 bázispont körül mozgott.
A november 25-i időközi választásra készülő Brian Cowen kormányfő és kabinetje elsősorban az uniós segítség igénybevételével járó megaláztatást kívánja elkerülni, valamint azt, hogy csökkenjen az ország szuverenitása, ha a monetáris unió mankójára kénytelenek támaszkodni. Ennek egyik kézzelfoghatóan kellemetlen következménye lehetne Írország számára, hogy a jelenleg rendkívül vonzó 12,5 százalékos társasági megemelésére kényszerítik a kabinetet a fiskális helyzet rendezése érdekében. Az alacsony adóra jó ideje ferde szemmel tekintő Németország máris előállt az ötlettel, amelyet Dublin egyelőre visszautasított.
A Reuters uniós forrásokra hivatkozva kedden 45-90 milliárd euróra tette Dublin hiteligényét, a The Wall Street Journal pedig már 80-100 milliárdos összegről írt, ám ezeket az információkat hivatalosan senki nem erősítette meg. Annyit azonban mindenképpen lehet tudni, hogy az ír helyzetet aggódva figyelő Nagy-Britannia is hajlandó segítséget nyújtani Dublinnak szükség esetén, jóllehet nem az euróövezet tagja. Lapértesülések szerint Londonnak akár 14 milliárd eurós költséget is jelenthet Írország kisegítése – említi az FAZ.
Az írek körüli huzavonát megsínylik ugyanakkor más nehéz helyzetben lévő euróövezeti országok is. A hírekben mostanában szintén sokat szereplő Portugália például a két héttel korábbi 3,26 százalék helyett csak 4,813 százalékos hozam mellett tudott túladni 12 hónapos lejáratú kötvényein a tegnapi kibocsátáson.
Késik az újabb görög részlet
Athén januárban kaphatja meg az euróövezeti országok által összeállított segélycsomag következő részletét – nyilatkozta az osztrák pénzügyminiszter. Josef Pröll szerint azért nem lehetséges az eredeti terveknek megfelelő decemberi utalás, mert még mindig várni kell a görög fiskális helyzetet leíró adatokra. A miniszter ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy azok javulást fognak mutatni.Pröll kijelentéseit némileg árnyalva az Európai Bizottság leszögezte, hogy a folyósítást januárra tervezték, csak az újabb részlet felszabadítása esett volna decemberre.Athén annyit közölt, hogy az egy hónapos csúszás nem okoz gondokat, ráadásul a valutaalap már decemberben utalja a maga részét.
Pröll kijelentéseit némileg árnyalva az Európai Bizottság leszögezte, hogy a folyósítást januárra tervezték, csak az újabb részlet felszabadítása esett volna decemberre.Athén annyit közölt, hogy az egy hónapos csúszás nem okoz gondokat, ráadásul a valutaalap már decemberben utalja a maga részét. -->
