BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nemzetközi segítséget kér Írország

Ellenáll a kormány a társasági adó emelését szorgalmazó nyomásnak

Több tízmilliárd eurós, egyes források szerint akár 90 milliárdos mentőcsomag elfogadása a tétje azoknak a dublini tárgyalásoknak, amelyeket pénteken kezdett az ír kormány a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az EU képviselőivel. Brian Lenihan pénzügyminiszter tegnap megerősítette, hogy országa nemzetközi segélyhez folyamodik, pontos összeget azonban nem említett. Ezzel egy időben a dublini vezetés saját kiigazítási programján dolgozik: a tegnapi kormányülésen véglegesített, az idén 32 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit leszorítását célzó négyéves tervet a hírek szerint holnap teszik közzé, azt megelőzően, hogy a hétvégi egyeztetéseken esetleg elfogadott mentőcsomag feltételeit ismertetnék.

Miközben az ír kormány azon ügyködik, hogyan próbálja szuverenitása megőrzésével – vagyis komolyabb presztízsveszteség nélkül – összeegyeztetni a két programot, a megroggyant bankrendszere miatt nehéz helyzetbe került országra komoly nyomás nehezedik az uniós tagországok részéről is. Elsősorban a 12,5 százalékos társasági adó emelését kérik számon rajta. A tiltakozók – élükön Berlinnel és Párizszsal – úgy látják, Írországnak ideje feladni a tisztességtelen versenyelőnyt jelentő alacsony adókulcsot.

Szombaton, a lisszaboni NATO-csúcson Nicolas Sarkozy francia elnök ugyanakkor rámutatott: egy IMF és EU által finanszírozott hitelcsomagtól függetlenül sem ártana megemelni az adókulcsot. „Nem tudom elképzelni, hogy ír barátaink, teljesen szuverén lépésként ne élnének ezzel mivel alacsony adókulcsaiknak köszönhetően jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznek partnereikhez képest” – idézte a Reuters a francia politikust.

Az ír kabinet tagjai többször világossá tették a hétvégén: a már korábban eltervezett – Írország történetében példátlan – kiigazításokon (VG, 2010. november 8., 4. o.) túllépve nem hajlandók újabb megszorításokkal terhelni az ír adófizetőket. Vagyis Mary Coughlan miniszterelnök-helyettes szavaival élve: a társasági adó szintje nem vita tárgya. Más kérdés, hogy egészen a pénteki tárgyalásokat megelőző napig még azt is tagadták, hogy az ország egyáltalán igényt tartana külső forrásokra.

Tény: a fő probléma nem a központi költségvetéssel van, hanem a bankszektorral. Másfelől azonban az ír válság kihathat az egész euróövezetre. Elemzők viszont egyetértenek: a fél évvel ezelőtti görögországi helyzettel ellentétben most csak vészhelyzet van, nincs szó pánikról. Ezt az ír export fellendülésének – így az adóbevételek növekedésének – esélyén túl a kormány fegyelmezett politikája magyarázza, illetve az, hogy a megszorításoknak viszonylag nagy a társadalmi elfogadottsága, ellentétben nemcsak Görögországgal, de a mostanában szintén veszélyeztetettnek tartott spanyolokkal vagy portugálokkal is – írja a BBC.

Ennek némileg ellentmond, hogy a kormányzó Fianna Fáil támogatottsága mindössze 17 százalékra esett vissza, és a jövő hét végén egy megüresedett képviselői hely betöltésére rendezendő időközi választás nyomán még tovább csökkenhet a kormányoldal többsége a parlamentben, a szakszervezetek pedig november 27-ére tiltakozást szerveznek a megszorítások ellen.


Ingatlanboom után

Írországot cserben hagyták vezetői címmel közölt vezércikket a The Guardian. A londoni lap felhívja a figyelmet: a kimagasló, ám stabil alapot nélkülöző növekedés hátterében egyfelől az agresszív versenyt előidéző, 12,5 százalékos társasági adó állt, másfelől egy páratlan ingatlanboom.

Figyelemre méltó: 1994 és 2006 között az árak 520 százalékos növekedést mutattak – és ebből nemcsak a fejlesztők és a finanszírozók, de a gyakorta korrupt hivatalnokok is profitáltak. Nem csak ők azonban: 2007-ben – köszönhetően a kormány ösztönző programjainak is – minden ötödik írországi munkahely valamilyen formában az ingatlanpiactól függött. A fellendülés legnagyobb akadálya a jelenlegi politikai elit morális csődje lehet – írja kommentárjában a lap. VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek