Magyar gazdaság

Nyugdíjmentés: "Szélsőséges és keresztülvihetetlen"

A kormány úgy döntött, hogy 2011. január 30-ig kell eldönteniük a munkavállalóknak, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe – jelentette be Matolcsy György, Nemzetgazdasági miniszter.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők megtakarításai egyéni számlára kerülnek majd, és a házastárs számára örökölhető lesz – mondta el a miniszter. A kormány által tervezett szabályozás szerint azoknak a munkavállalóknak kell nyilatkozatot tenniük, akik magánpénztárnál kívánnak maradni a jövőben is.

Akinek feletti követelése van és visszatér az állami rendszerbe, az infláció feletti összeget készpénzben felveheti, vagy azt a részt átteheti egy önkéntes pénztárba.

A jelenlegi nyugdíjrendszerben maradók számára jóváírják a 14 hónapos befizetést, amit a kormány 2011. december 31-ig elvon. A magán-rendszerben maradókat azonban kizárják az állami nyugdíjrendszerből, így a munkavállalók nyugdíjuk 70 százalékát elveszítik.

A pénztárak ellehetetlenítését már október végén lehetett látni, amikor Orbán Viktor kormányfő azt nyilatkozta, hogy értelmetlenné válik a magánnyugdíjpénztári rendszer. Majd tegnap Matolcsy György fogalmazott a kormányfőhöz hasonlóan: Magyarország a hárompilléres rendszerről áttér a kétpilléresre.

Kolláth: szélsőséges és elképzelhetetlen

Annyira szélsőséges a miniszter bejelentése, hogy az már elképzelhetetlen – mondta el a Világgazdaságnak Kolláth György, alkotmányjogász. Kolláth elmondta, hogy a bejelentett módosítási javaslat nem csupán az eddig is problémát okozó tulajdonjogi kérdéseket feszeget de alanyi jogtól fogyasztaná meg a munkavállalót. Magyarországon alanyi jognak minősül a ellátás ami bíróság előtt kikényszeríthető, így aztán a bejelentés véleményezésre sem méltó a konkrét jogszabály tervezet alapján lehet majd pontos képet alkotni, tette hozzá az alkotmányjogász.

Matolcsy György bejelentette: aki a korábbi kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

A döntés indoklásául a miniszter elmondta, hogy a munkavállaló a járulékot nem a jövendőbeli nyugdíjára fizetik, hanem a jelenlegi nyugdíjrendszerre. Miután azonban a munkavállaló a közös kassza helyett sajátcélú megtakarítás mellett döntött, így a munkáltató által fizetett 24 százalékra nem jogosult.

Matolcsy közölte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására azért van szükség, mert nagy lyuk tátong a nyugdíjkasszán, a nyugdíjkifizetések 30 százalékának nincs meg a fedezete, ennyivel kevesebb folyik be a nyugdíjkasszába. Az átalakítás egyensúlyba hozza a nyugdíjkasszát - mondta Matolcsy. A minszter közölte: a munkaadók által a dolgozók után befizetett 24 százalékos járulékból tudják fedezni a kiadásokat, a munkavállalók által fizetett 10 százalékot pedig a munkavállalók nyugdíjszámláján írják jóvá.  

Kérdésre válaszolva Matolcsy azt mondta, azért veszik el a maradás mellett döntő tagok 24 százaléknyi járulékát, mert azt nem a jövőre fizeti a munkáltató, hanem a mostani nyugdíjrendszerre - írja a Hírszerző. Miután azonban a pénztártag kiírta magát a közösségből, szakított a közösséggel, és egyéni úton jár, az csak a 10 százalékos befizetésével rendelkezhet, mert csak az a jövő.

A pénztáraknak 2012. január elsejétől csak 0,9 százalékos működési költséget ír elő, illetve a vagyonkezelési díjat lecsökkenti 0,2 százalékos szintre. A kormány vizsgálatsorozatot indít, hogy egyáltalán milyen vagyonai vannak a pénztáraknak.

A gazdasági miniszter elmondta, a cél, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert, és választhasson az állami és a mostani rendszer között. Egyensúlyban kell lennie az állami nyugdíjkasszának, azaz megengedhetetlen, hogy hiánya legyen. A második alapelv, hogy a nyugdíjkassza csak nyugdíjra költhető.

Szíjjártó Péter, miniszterelnök szóvivője elmondta az átlépés pontos szabályait és a befizetések vezetésének mikéntjét szabályozó előterjesztést a nemzetgazdasági miniszter fogja kidolgozni.

A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári kisebbik részét a nyugdíjbiztosítási alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit - magyarázta a miniszter. Ez azt jelenti, hogy a kormány nemcsak jövőre, hanem még 2012-ben is folyó kiadásokra költi a nyugdíjvagyon egy részét.

Akár 800 milliárd forintnyi megtakarítás is remélhető azoktól a reformoktól, amelyeket 2011 februárjában készül bemutatni a kormány – mondta el korábban a miniszter. A száz lépésből álló csomag javítja az állam működését, átalakítja a tb rendszerét, miközben előteremti az idén elhatározott adócsökkentések fedezetét.

Sérti a tulajdonhoz fűződő jogokat a pénztári befizetések elvonása Alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett a Stabilitás Pénztárszövetség A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint hárommillió embert zsarolt meg Matolcsy. Ugyanez a véleménye a Stabilitás Pénztárszövetségnek is, amely a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordult.

A korbács mellé mézesmadzagot is mellékelt Matolcsy - Készpénzben kaphatják meg az állami rendszerbe visszalépő magánpénztártagok, a befizetéseik infláció feletti hozamát.

A Századvég felmérése szerint 51 százalék fontolná meg az átlépést, míg a Stabilitás adatai szerint a tagok 30 százaléka biztosan maradna, ugyanennyien mennének, míg a többiek bizonytalanok. A tények azt mutatják, hogy eddig mintegy 300 tag kérte átléptetését a tb-rendszerbe. A mai bejelentéssel ez a szám minden bizonnyal a ponenciálisan nőni fog.

magánnyudíj állami nyugdíj magánnyugdíjpénztár elvonás nyugdíj pénztár
Kapcsolódó cikkek