BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Oszkó: Demográfiai bombán ül az állami nyugdíjrendszer

Az elkövetkező 20-30 évre nézve a társadalombiztosítási rendszer demográfiai bombán ül – írja blogjában Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, aki szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer jelenértéken számítva 800 milliárd forintot takarít meg.

A 800 milliárdos megtakarítás abból fakad, hogy a magánpénztári rendszer olyan nyugdíjkifizetéseket biztosított volna, aminek járulékbevételekből nem lesz fedezete, akkor sem, ha a mostani pénztártagok visszalépnek. A most visszalépők ugyanis már nem fizetnek járulékot, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, helyettük viszont sajnos a demográfiai adottságaink miatt nem lesz elég új járulékfizető.

A magánnyugdíj-pénztárak tőkefedezeti rendszere a demográfiai problémát úgy semlegesítette volna, hogy a következő évtizedek nyugdíjasainak ellátását, illetve annak egy részét megfelelő járulékbevételek híján saját előtakarékosságokból összegyűjtött vagyonunk fedezné – írja az egykori pénzügyminiszter.

Ezt a vagyont a költségvetés el kívánja költeni néhány év alatt, miközben a kormányzati kommunikáció azt állítja, hogy a következő évtizedekben, amikor a most visszalépők majd nyugdíjba mennek, az állam kifizeti a többletet, de megválaszolatlan az a kérdés, hogy miből. Mert a visszalépő, de már nyugdíjas generációktól akkorra már nem lesz járulékbevétel, s előre láthatóan másoktól sem lesz elég, jegyezte meg Oszkó.

A kormány által ígért 1 millió új munkahely és 1 millió új gyerek és abból majd növekvő járulékbevételek nem pótolják az így keletkező lyukat. A jelenlegi gazdaságpolitika alapján egyelőre ugyanis úgy látható, hogy nem lesz nagyszámú új munkahely, és az elkövetkező 10 évben nem is lesz potencionálisan foglalkoztatható további 1 millió ember. Mert a probléma nem csak a foglalkoztatásból, hanem a demográfiai sajátosságokból is fakad, tette hozzá.

A helyzeten az sem segítene a volt pénzügyminiszter szerint, ha a népszaporulat az elkövetkező néhány évben váratlanul megugrana, mert ettől még legalább 20 évig nem nő az aktív foglalkoztatottak és járulékfizetők száma. Ha ki is alakulna egy új Ratkó-típusú generáció a most éppen aktív Ratkó-unokák gyermekeiből, azaz megismételjük a sokat kritizált történelmet. A mostani nyugdíjbombát is jelentős részt az eredeti Ratkó-korszak által keltett demográfiai hullámok okozzák, Oszkó véleménye szerint.

A problémát az sem oldaná meg, ha a nyugati országok példáját követve a bevándorlási politikával próbálkozna a kormányzat. Hisz láthatóan ezekben az országokban is óriási feszültségekhez vezetett. Magyarországon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ezen lépésnek, hisz a saját meglévő kisebbségeinkkel kapcsolatos problémákat sem tudjuk kezelni, szögezte le Oszkó.

Így egyértelmű, hogy évenkénti GDP 3 százaléknak megfelelő lyuk tátong az elkövetkező évtizedek nyugdíjrendszerén, foglalta össze a helyzetet.

Azokra az olvasói reakciókra melyek a magyar modellt a nyugati országok nyugdíj rendszerével vetette össze, úgy reagált a volt pénzügyminiszter, hogy Svédországban van tőkefedezeti rendszer. Természetesen az állami felosztó-kirovó rendszer mellett, annak kiegészítéseként, ahogy egyébként nálunk is működik, tehát lényegében ugyanaz a logika, írja.

Kétségtelen, hogy a tőkefedezeti rendszer súlya kisebb (az állami nyugdíjjárulék 18,5%, amiből 16% megy a nyugdíjalapba, a maradék 2,5 százalékot pedig a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet - A szerk.), de valószínűleg a demográfiai lyuk is kisebb a rendszerben, illetve lényegesen magasabb a megtakarítási és öngondoskodási hajlandóság, jegyezte meg Oszkó.

Az igaz, hogy a felosztó-kirovó rendszer is egyéni számlarendszerben működik, de mint ahogy az kiderült, hazánkban egyáltalán nem ezt akarják bevezetni, mert nyugdíj-megállapítás szabályai nem fognak változni, csak egy egyéni pontrendszer alapján könnyebben lehet majd előre számolni a mostani szabályok szerinti nyugdíjat, szögezte le a volt miniszter.

Azonban egy tényleges virtuális egyéni számlával szemben nálunk ezek szerint megmarad a tb nyugdíjszámítás felső korlátja, azaz az a tény, hogy hiába fizetnek valakinek kiugróan magas jövedelme után járulékokat (vagy most már nevezzük nyugdíjadónak), az állami nyugdíja mégsem emelkedik azzal arányosan. Valójában például a legmagasabb jövedelműeknek ezért nem is éri meg átlépni az állami rendszerbe még akkor sem, ha akár el is vesztenék teljesen az állami nyugdíjat, mert önmagában pusztán a jövedelemarányos tagdíjbefizetéseikből nagyobb pénztári járadékszolgáltatásra tudnak jogosultságot szerezni, mint amennyit a társadalombiztosítástól valaha kapnának. Emiatt pedig még a jelenlegi fenyegetett állapotban is elsősorban azok fognak visszalépni, akiknek alig van megtakarításuk a pénztári számlájukon (mert mondjuk csak minimálbér után teljesítettek befizetéseket) és a magasabb számlaegyenleggel rendelkezőknek még mindig kérdéses, hogy érdemes-e visszalépni egy látszólag egyéni számlás, de valójában továbbra is erősen felülről korlátos tb nyugdíjért.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek