A G20-ak szöuli csúcsértekezletén a megállapodtak arról, hogy a részt vevő országok elkerülik a "versenyt szolgáló leértékelést". Ehelyett úgy nevezett "indikatív irányelvekkel" állnak majd elő, hogy megbirkózzanak a kereskedelemi egyensúlyhiánynak negatív hatásával.
Brit források szerint pénteken kora reggel brit, francia és orosz hivatalos személyeket kellett behívni, miután a Kína és az Egyesült Államok között folyó feszült tárgyalások "keserű hangulatban" félbeszakadtak. Időközben az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Olaszország közös nyilatkozatban igyekezett megnyugtatni a kötvénypiacon támadt ijedtséget az EU esetleges jövőbeni segélyalapját illetően.
Végül ugyan megszületett a G20 közös nyilatkozata, amely azonban az AP szerint felvizezett megállapodást tartalmaz és mindössze annyi a lényege, hogy a résztvevők tartózkodnak az árfolyamok versenyt fokozó leértékelésétől. Az Egyesült Államok kormánya azt szerette volna elérni, hogy a megfogalmazás "versenyt fokozó alulértékelés" legyen, ezt azonban a többi résztvevő nem támogatta, Washington egyedül maradt a jüan felértékeléséért folytatott harcban. A hírügynökség szerint az elfogadott szövegezés nem jelent változást, hiszen az államok amúgy is csak rendkívüli helyzetben, például válság idején folyamodnak az árfolyamok leértékelésének eszközéhez, ez tehát nem nevezhető versenyelőnyt szolgáló lépésnek.
Az Egyesült Államok ezzel már a második vereséget szenvedi el a héten, hiszen a reményekkel ellentétben Koreával sem sikerült megkötni a szabad kereskedelemre vonatkozó megállapodást.
A Concorde szerint ugyanakkor a G20 csúcsból a tárgyaló felek kihozták a lehetséges maximumot: a gazdasági nagyhatalmak idejében visszarettentek a protekcionista megoldások további eszkalációjától.
Azt nem lehetett várni a válságévekben a világ legfontosabb gazdasági érdekegyeztető fóru-mává vált G20 formáció csúcstalálkozójától, hogy megoldja a nemzetközi gazdasági munka-megosztás strukturális problémáit. A reálisan elképzelhető legjobb forgatókönyv az volt, hogy a felek kölcsönösen beletörődnek egymás protekcionista intézkedéseibe, belátva, hogy ezek diplomáciai napirenden tartása mindannyiuk számára káros és veszélyes, miközben egy lépés-sel sem visz közelebb az egyéni célokhoz sem.
Az elmúlt két napban Szöulban a lényeget tekintve pontosan ez történt, így a találkozót annak ellenére pozitív fejleményként kell értékelni, hogy konkrét előrelépés nem történt a nemzet-közi politika napirendjének egyetlen pontjában sem – erre egyszerűen nem volt esély.
