Hosszúra nyúló fideszes kívánságlista

Nem alkalmas a költségvetés tervezete több kormánypárti módosító javaslat indoklása szerint sem arra, hogy a januárban felálló megyei kormányhivatalok hatékonyan működhessenek. Szabó Erika és Rogán Antal több módosítást nyújtott be, ezeknek köszönhetően – elfogadásuk esetén – jóval több forráshoz jutnának az új hivatalok. Az önkormányzatokat érintő többi fideszes módosító javaslat elsősorban a kisebb és a hátrányos helyzetű településeket támogatná, s az oktatási feladatok forrásait csoportosítaná át.

Az újonnan létrehozott kormányhivatalokkal a kormány a közigazgatást tervezi egyszerűsíteni, és saját befolyását növelni a megyei államigazgatásban: ez lenne az első lépése annak a folyamatnak, amelynek végcélja 2012–13-ra bevezetni az egyablakos ügyintézést. A tervek szerint a megyék feladatainak jelentős részét a kormányhivatalok vennék át, ám többször is elhangzott a kritika, hogy a részletes szabályozást még egy hónappal a működés kezdete előtt sem dolgozták ki. Sőt, az eredeti költségvetési tervek is csupán 7 és fél milliárd forint állami támogatást juttatnának a társaságiadó-bevételekből.
Szabó Erika módosító javaslata ezt közel 80 milliárdra emelné fel átcsoportosításokkal. Az ehhez szükséges összeg legnagyobb részét a regionális munkaügyi központok támogatásának teljes megszüntetésével érné el, de szintén jelentős összeget emelne át a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól és az Országos Tisztiorvosi Hivataltól. Ezenkívül a társasági adóból az új hivatalokra szánt összeget is két és fél milliárddal megnövelné.

Rogán Antal javaslata ennél kevesebbel, 7,5 milliárdról 8,2 milliárd forintra növelné a kormányhivatalokra fordítható költségvetési bevételeket, de ő nemcsak a társasági adóból, hanem a lakossági illetékekből is többet szeretne átirányítani a közigazgatás átszervezésére. Rogán egy másik indítványa a kormányhivatalok év közbeni létszámbővítésének az alapját teremtené meg, 237 millió forint társaságiadó-bevételt szánna arra, hogy a hivatalok szociális feladataival többen foglalkozzanak júliustól. Ugyanez az indítvány feladatátcsoportosítást is magában foglal: kivenné a jegyzők kezéből a nem önkormányzati iskolák működési engedélyével kapcsolatos döntéseket, és ezeket is a kormányhivatalok feladatává tenné.

A tervbe vett változtatások egyik legfontosabb célpontja az oktatásügy. Az oktatási bizottság 700 millió forintnyi jövedékiadó-bevételt adna a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon keresztül az önkormányzatoknak az általános iskolák támogatására, további 300 milliót pedig az önkormányzatok központosított előirányzataiból csoportosítana át erre a célra. Ebből az egymilliárd forintból az egész napos oktatást finanszíroznák, valamint a támogatást elnyerő iskolák működési költségeit és rekonstrukcióját fedeznék. Egy fideszes módosító javaslat a többcélú kistérségi társulásoktól vonna el 1,2 milliárd forintot, s ugyanennyivel csökkentené az önkormányzatoknak adott oktatási célú kiegészítő támogatást, az így felszabaduló összeget pedig közvetlenül az általános iskoláknak és óvodáknak adnák.

Több kormánypárti módosító javaslat is a hátrányos helyzetű, elsősorban kistelepülési önkormányzatok számára csoportosítana át több forrást. Tasó László és Tiba István az önkormányzati fejezeti tartalékot 9 milliárd forinttal bővítené a 2009-es jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintettek támogatásának kárára. Az így összesen 23 milliárdos összeget az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok vehetnék igénybe.

A nagyobb önkormányzatok bevételeit is növelné Kósa Lajos és több más kormánypárti képviselő indítványa. 2009 óta a közigazgatási bírságokból származó bevételek negyede az önkormányzatokat illeti meg, a javaslat ezt az arányt 30 százalékra emelné fel. A legnagyobb, a Fővárosi Önkormányzatot támogató javaslat pedig Tarlós Istváné és Bagdy Gáboré, ez az szja-bevétel Budapesten maradó részét 2,2 százalékról 3-ra emelné. Ez a tervek szerint közel kétmilliárdos pluszt jelenthet a fővárosnak.