Kusza garanciális viszonyok az alapnál

Hiányosságokat állapított meg a magán-nyugdíjpénztári vagyon biztosítására létrehozott Pénztárak Garancia Alapjánál (PGA) az Állami Számvevőszék. Az alap saját tőkéje 2009 végén 9,7 milliárd forint volt, a kezelt vagyont a jogszabályi előírásoknak megfelelően pénzben és állampapírokban tartotta. A PGA szolgál arra, hogy a magánpénztárból az állami rendszerbe átlépők által elszenvedett hozamkiesést pótolja. Mint ismeretes, a legalább 52 éves magánpénztári tagok számára hat hónapon keresztül állt nyitva a lehetőség 2009-ben, hogy visszavigyék vagyonukat az első pillérbe, ezzel a lehetőséggel az érintettek több mint fele, 62 ezer ember élt, az átvitt vagyon 88,8 milliárd forint volt.

A PGA feladatellátásának szabályozási hiányosságai és a tőkepiacok hozamainak ingadozása növelik az állam garanciális fizetési kötelezettségének kockázatát – állapítja meg az ÁSZ. A magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésével az állam azt is vállalta, hogy a kieső járulékbevételt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a központi költségvetésből megtéríti, ez 2009 végéig 2043 milliárd forint kiadást és egyben államadósság-növekedést okozott – mutatott rá Domokos László ÁSZ-elnök a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer fennállása óta az állam vállalta át azt a kockázatot is, hogy a rokkanttá vált pénztártag – amennyiben az számára kedvezőbb ellátást biztosít – visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. 2009 végéig közel 28 ezer tag vált rokkanttá, akik 100 százalékban a visszalépés mellett döntöttek.

Az ÁSZ az államot is elmarasztalta: az alap garanciális feladatainak végrehajtási szabályait a kormány – a törvényben kapott felhatalmazás ellenére – 1998 óta nem készítette el. Nem szabályozta a járadékmegállapítás, a rendkívüli befizetés, a rokkant- és a hozzátartozói ellátások, valamint a hozamgarancia biztosításának rendjét sem – áll a jelentésben. A végrehajtási rendelkezések hiányában a rendszer nem átlátható és nem kiszámítható, a magánnyugdíjpénztár tagja megközelítőleg sem tudja kalkulálni, hogy mekkora járadékszolgáltatásra számíthat. Azt sem lehetett megállapítani, hogy a PGA tevékenysége megfelelő mértékű garanciális biztosítékot nyújt-e a magán-nyugdíjpénztári rendszer működéséhez, a pénztártagok egyéni megtakarításainak védelméhez és a pénztárak szolgáltatásainak teljesítéséhez.

A PGA garanciális feladatai teljesítéséhez szükséges forrás meghatározásához teljes körű modellszámításokat sem a Pénzügyminisztérium, sem a PGA nem készített. Ezek hiányában nem látható, hogy az alap vagyona mekkora pénzügyi nehézségek áthidalására elegendő – teszi hozzá az ÁSZ-vizsgálat összefoglalója. A PGA vagyona a működésének tíz éve során 0,31-0,41 százalékát tette ki a teljes magánpénztári vagyonnak, ezt kevesellte az ÁSZ. Az összeg ugyanis a 3 millió tagból csak 12 ezer átlagos összegű egyéni számlakövetelésre biztosított volna fedezetet. A számvevőszék azt javasolja a fentiek fényében, hogy a kormány végezze el a szükséges felmérést, hogy a PGA garanciális kötelezettségei teljesítéséhez milyen mértékű pénzügyi fedezet szükséges, és szükség esetén intézkedjen a jogi szabályozás módosításáról. BD