Míg egyeseknél lassan csökken a addig néhány országban kirívó mértékben nő az állástalanok száma. Németország, Málta és Svédország esetében javul a leginkább a helyzet, miközben Litvánia, Lettország és a még mindig komoly gazdasági problémákkal küzdő Görögország a munkanélküliség drámai emelkedésével küszködik: ezekben az államokban 3-4 százalékponttal nőtt a ráta.
Októberben 10,1 százalékra emelkedett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az euróövezetben. Szeptemberben még csak 10,0 százalékos volt, a növekedés megfelel az elemzői várakozásoknak. Az unió egészében ennél alacsonyabb, 9,6 százalékos volt a munkanélküliség szintje, ez az arány egyébként most pontosan megegyezik a válság idején nagyobb foglalkoztatási krízist átélt Egyesült Államok októberi adatával. Akkor az EU 27 országában több mint 23,150 millió állástalan volt.
A legalacsonyabb rátát Hollandiában és Ausztriában regisztrálták, 4,4, illetve 4,8 százalékot. A legmagasabb munkanélküliségi szint az utóbbi napokban az ír válság kapcsán gyakran emlegetett Spanyolországban volt, ahol 20,7 százalékos az állástalanok aránya.
Magyarországon a munkanélküliség egyelőre az uniós átlagnál is nagyobb, 10,9 százalékos, ráadásul – lassuló ütemben ugyan, de – növekvő tendenciát mutat.
A németek már beindultak
Tegnap Nürnbergben már frissebb német adatokat is közölt a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA). Novemberben a várttól kissé elmaradó mértékben ugyan, de tovább csökkent a munkanélküliség Németországban. Szezonálisan kiigazítva kilencezerrel, 3,144 millióra csökkent a regisztrált állástalanok száma, ezzel a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékos. Szezonális hatások nélkül ez a szám hárommillió alatt van, ez 1992 óta a legalacsonyabb adat. BL
