BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Uniós átlagon felül emelkedett a magyar GDP

A bruttó hazai termék 2010 harmadik negyedévében 1,7 százalékkal, január–szeptemberben átlagosan 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A KSH legfrissebb összefoglalójából kiderül, hogy a harmadik negyedévben az uniós átlag GDP-bővülés 1,6 százalék volt. A külső konjunktúra élénkülésével az ipari termelés január–októberben 10 százalékkal bővült, az árukivitel euróban számolt értéke 21 százalékkal, a behozatalé 19 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 4,4 milliárd euróra emelkedett. Az építőipar termelése 10,7 százalékkal csökkent. Augusztus–októberben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel emelkedett, a munkanélkülieké 27 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 10,9 százalék volt. Az első tíz hónap alatt a keresetek reálértéke 2,8 százalékkal nőtt. A január–novemberi fogyasztóiár-emelkedés az egy évvel korábbihoz képest 4,9 százalék volt.


A bruttó hazai termék 2010 január–szeptemberében a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió esetében 1,6 százalékkal, az Egyesült Államokban 2,9 százalékkal, Japánban 4,7 százalékkal nőtt.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévi stagnálás és a második negyedévi 1,0 százalékos bővülés után 2010 harmadik negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A január–szeptemberi időszakot tekintve 0,9 százalékkal emelkedett a GDP. A növekedés rendkívül alacsony bázishoz képest következett be, tavaly ilyenkor ugyanis hazánk gazdasága több mint 7 százalékos visszaesést szenvedett el. A konjunkturális folyamatokat jelző, előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint a harmadik negyedévben 0,8 százalékos bővülés következett be, mellyel harmadik negyedéve folyamatosan fokozódott hazánk teljesítménye.

A gazdasági teljesítmény motorja továbbra is a nettó exportnak a külkereskedelem élénküléséből fakadó erősödése. A termékek és szolgáltatások kivitelének volumene az első kilenc hónapban 15,0 százalékkal, a behozatalé 12,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktív egyenlege az év első kilenc hónapjában folyó áron 1 506 milliárd forint volt, ami a bruttó hozzáadott érték 7,7 százaléka.
A belföldi felhasználás 2010 harmadik negyedévében az elmúlt két évben először növekedett, ennek mértéke 0,3 százalék volt. Az év első felét jellemző érezhető csökkenés miatt az első három negyedévben azonban 1,7 százalékos mérséklődés mutatkozik.

A felhasználási oldal legnagyobb tétele, a háztartások végső fogyasztása hét negyedévi csökkenés után július–szeptemberben 1,2 százalékkal emelkedett. A fogyasztási kiadásokon belül – a kiskereskedelmi forgalom alakulásával összefüggésben – már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult. A bővülés ugyanakkor nem tudta ellensúlyozni az első félévi visszaesést, így összességében a háztartások végső fogyasztása január–szeptemberben 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi alacsony szinttől.

A közösségi fogyasztás volumene 2010 mindhárom negyedévében bővült, az időszak átlagában 2,2 százalékkal. A háztartások tényleges fogyasztása és a közösségi fogyasztás együttese révén előálló végső fogyasztás harmadik negyedévi 1,3 százalékos emelkedése a külkereskedelemhez hasonlóan jelentősen hozzájárult a gazdaság teljesítménynövekedéséhez.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 harmadik negyedévében 2,6 százalékkal, január–szeptember átlagában 3,8 százalékkal csökkent. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévben 1,9 százalékkal, az első kilenc hónapban 4,2 százalékkal estek vissza. A csökkenés üteme az elmúlt negyedévekben mérséklődést mutat. A meghatározó ágazatok közül az év első kilenc hónapjában egyedül a feldolgozóiparban történt emelkedés, amihez elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikaitermék-gyártás egyedi nagyberuházásai járultak hozzá.

A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) teljesítménynövekedése határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 2010 január–szeptemberében 8,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az előző negyedévekhez hasonlóan a mezőgazdaság – főként a kedvezőtlen időjárás következtében mérséklődő terméseredmények miatt – és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék bővülését. Az év első kilenc hónapját tekintve az előbbi ágazat teljesítménye 14,3 százalékkal, az utóbbié pedig 8,8 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

Az ipar bruttó termelése októberben mind kiigazítatlanul, mind munkanaphatástól megtisztítva 8,3 százalékkal bővült. A termelés növekedését továbbra is a külpiaci értékesítés jelentős, tíz hónap alatt 15,9 százalékos bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 2,8 százalékkal csökkent.

Az ipari termelés növekedését meghatározó exportértékesítés a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban jelentős mértékben nőtt az év első tíz hónapjában, előbbiben 15,6, utóbbiban 26,0 százalékkal.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 12,7 százalékkal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, az év első tíz hónapjában azonban az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében 2,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi időszaktól.

Az ipari termelői árak októberben 7,1 százalékkal, az év első tíz hónapjában 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak március óta folyamatosan, de havonta eltérő mértékben nőttek, tíz hónap átlagában 6,6, ezen belül októberben 10,0 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítési árak az év első négy hónapjában csökkentek, májustól – a forint árfolyamának alakulása következtében – nőttek, a tízhavi exportárszínvonal 1,1 százalékkal, ezen belül októberben 4,4 százalékkal magasabb volt a múlt évinél.

A szolgáltatási ágazatok összességében szerény mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez. A harmadik negyedévben két év után először növekedett a nem árutermelő ágazatok hozzáadott értéke, a bővülés mértéke 0,4 százalék volt. A január–szeptemberi időszakot tekintve azonban 0,2 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető.

A külkereskedelmi termékforgalomban folytatódott a kivitel és a behozatal év eleje tartó kétszámjegyű növekedése, amelyben nagy szerepet játszott az előző évi, a gazdasági világválság miatt kialakult alacsony bázisérték. 2010 októberében – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 16 százalékkal, a behozatalé 18 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg októberben 408 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg 33 millió eurós csökkenését jelenti az előző év azonos hónapjához képest. A január–októberi időszak egészében 21 százalékos volt az export és 19 százalékos az import euróértékének növekedése. A tízhavi külkereskedelmi mérleg 4441 millió eurós többletet mutatott, ami másfélszerese az előző év azonos időszakában mért aktívumnak.

A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–szeptemberben az exportban és az importban egyaránt lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. Nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év első kilenc hónapjában 2,5 százalékkal erősödött, ezen belül az euróhoz képest mintegy 3 százalékos volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 0,4 százalékos gyengülés következett be.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–novemberben 1305 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1283 milliárd forintos deficitje 369 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei közel 7,3 billió forintot, kiadásai pedig több mint 8,5 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek lényegében változatlanok maradtak, a kiadások pedig 4,6 százalékkal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 101 milliárd forintos deficit 87 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–novemberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos szufficitje a mérleg 102 milliárd forintos javulása révén állt elő.

A foglalkoztatottak száma 2010. augusztus–októberi adatok alapján a 15–64 éves korosztályban 3 millió 792 ezer főt tett ki, ami 35 ezer fővel (0,9 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés szinte teljes egészében a női foglalkoztatottak körében tapasztalható létszámemelkedés következménye, mivel a férfi munkaerő száma gyakorlatilag megegyezett a 2009. augusztus–októberivel. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 56,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek száma – ugyanebben a korosztályban – csökkenő ütem mellett egy év alatt összességében 27 ezer fővel, 465 ezerre nőtt. A létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,5ról 10,9 százalékra emelkedett. Ezen belül a 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal, 26, százalékra mérséklődött.

2010. január–októberben a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 200 700 forintot, a nettó átlagkereset 131 700 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,3 százalékkal, míg a nettó 7,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,0 százalékos növekedése mellett – 2,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A fogyasztói árak novemberben az októberivel egyező mértékben, 4,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az áralakulásra a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást.

Január–novemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 első tizenegy hónapjában. Legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint 8,6 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az élelmiszerek árszínvonala a június óta gyorsuló áremelkedés következtében az év első tizenegy hónapjában 2,8 százalékkal nőtt. A háztartási energia 6,1 százalékkal, a szolgáltatások 4,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztói ára lényegében a tavalyi szinten állt, a ruházkodási cikkek árai pedig csekély mértékben – fél százalékkal - csökkentek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek