BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Brüsszel írta a magyar naptárt

Elsősorban az euróövezet problémái lesznek terítéken a magyar elnökség hat hónapjában

Január 7.
Ha akad még Brüsszelben olyan uniós vezető, aki nem járt Magyarországon, a héten az is eljut ide. A látványos programok sorát csütörtökön a belga miniszterelnök nyitja, aki „zenés-táncos műsorral kísért rendezvényen” az Országházban átadja az elnökségi stafétát, vagyis az unió zászlóját. Egy nappal később az Európai Bizottság teljes létszámban Budapestre látogat. Mivel a bizottság tesz javaslatot az új uniós jogszabályokra, és a tagországok – Magyarország által vezetett – szervezete, vagyis a tanács hozza meg a végső döntéseket, kettejük tárgyalása jelenti az elnökség valódi startját. Az már decemberre kiderült: a magyar elnökség elsősorban az euróövezet problémáinak megoldásáról szól majd. A budapesti vezetés azonban nem tett még le arról, hogy egyéb fontosnak ítélt területeken is előrelépést érjenek el: ilyen a Duna régió stratégia – amelynek alapjait ősszel letette az Európai Bizottság –, illetve a romák helyzetének jobbítására hivatott stratégia kialakítása.

Február 4.
Energiabiztonságról szól majd az elnökség első kiemelt rendezvénye. A brüsszeli csúcstalálkozó lesz egyben az első erőpróba is a Magyarország számára kiemelt jelentőségű témában. A lisszaboni szerződés ugyanis már lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy európai léptékben döntsenek fejlesztésekről, és összehangolják az együttműködést unión kívüli kitermelőkkel és tranzitországokkal – elkerülendő például az orosz–ukrán árvita miatti válsághoz hasonló helyzeteket. A magyar elnökség célja, hogy a csúcson „politikai iránymutatások” szülessenek az egész Európa számára fontos infrastrukturális beruházások előbbre viteléhez. Ehhez az uniós programokon túl a nemzeti szabályozásokban még fennálló akadályok lebontása is elengedhetetlen. Határozott startnak számított Orbán Viktor miniszterelnök decemberi pozsonyi bejelentése, amellyel egy észak–déli gázvezeték kialakításáról számolt be. Szóba kerülhet ugyanakkor az Energia 2020 stratégia is, amelynek fő célja ugyancsak egy energetikai szempontból hatékony, ugyanakkor integrált európai piac kialakítása.

Március 24. (csúcs)
A magyar elnökség számára a legnagyobb kihívás az euróövezet egy éve húzódó válságának a kezelése lesz. Ebben kiemelt szerepet kap az alapszerződés módosítása, amelyben egy válságkezelő mechanizmust alakítanak ki a közösség tagjai. A tervek szerint ez márciusra lezajlik, ehhez azonban komoly diplomáciai erőfeszítésekre lesz szükség Magyarország részéről – különösen annak fényében, hogy nemhogy az eurózónának nem vagyunk a tagjai, de épphogy azon renitens országok között tartanak minket számon, amelyek miatt meggyengült az unió gazdasági ereje. A Európai Tanács decemberi ülésén mindenesetre mindent elkövettek annak érdekében, hogy az állandó válságkezelési mechanizmust lehetővé tevő szerződésmódosításnak ezúttal ne állják útját a tagországok, márciusra kiderül, ez tényleg így lesz-e. A feladat kívülről pofonegyszerű, hiszen mindössze másfél mondatot szúrnak be a 2013 közepéig meglévő kisegítő alap állandósításáról, ám az erős államok – különösen Németország – mindenfajta garanciát elvár arra nézve, hogy az IMF-forrásokkal együtt 750 milliárd eurós forrást valóban csak a legvégső esetben használják.

Április 7.
A pénzügyminiszterek gödöllői informális ülésének asztalán a tervek szerint ott lesznek a tagországok 2012-es költségvetésének alapjai. Mindez minden korábbinál szorosabb fegyelemre kényszerítheti az államokat. Ez nemcsak a súlyos gondokkal küzdő országoknak, de az ő problémáik miatt nehéz helyzetbe kerülő nagyok – elsősorban Németország – és az egész EU számára lehet fontos. A tagországi tervek egyeztetése – uniós nyelven a pénzügyi szemeszter – a magyar elnökség idején startol és április végén zárul. A gazdasági bizonytalanságok csökkentése érdekében ugyanakkor a magyar elnökségre hárul annak a hat jogszabálynak a módosítása is, amely lehetővé teszi egyfajta közösségi gazdaságkormányzás kialakítását. A cél a versenyképességi különbségek csökkentése, kérdés, ez hogy fog menni az adórendszer mindmáig tabunak számító harmonizálása nélkül.

Május 26.
Az elnökség diplomáciai csúcspontja lesz a Keleti Partnerség csúcstalálkozó. A gödöllői konferencia, amelyre a tervek szerint Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter is ellátogat, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint tartalommal megtölteni hat volt szovjet tagköztársasággal meglévő kapcsolatokat. Tagságot nem ígértek ezeknek az országoknak, a nem titkolt cél az, hogy növeljék befolyásukat ezekben az országokban Oroszországgal szemben. Ebben az időszakban lesz másik két külpolitikai esemény is: az Ázsia–Európa-csúcs, illetve az ugyancsak hagyományosnak számító EU–USA külügyminiszteri csúcstalálkozó. A remények szerint a magyar elnökség fél évében zárulhatnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, így a másik fontos országcsoport, a Nyugat-Balkán integrációja előrehaladhat. Ám valószínű, a horvátok jó ideig az egyetlen új belépők lehetnek ebből a régióból.

Június 23.
Ha minden a terv szerint halad, júniusra elkészül az Európai Bizottság induló javaslata a következő 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetéssel kapcsolatban. A tagországok befizetéséből, áfa- és vámbevételeiből származó büdzsével kapcsolatosan már elindultak a csaták: a legnagyobb tagországok a keret visszafogását, pontosabban reálértéken való befagyasztását indítványozták decemberben, ez annál nagyobb probléma, mivel az unió egyre kiterjedtebb célokra szánna pénzt. Az Európai Tanács júniusi, brüsszeli záróülése előtt kedvező jel ugyanakkor, hogy a magyarokat Lengyelország követi az elnöki sorban. Márpedig a költségvetés két fő területén, a strukturális és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban hasonlók a két ország céljai. Jóllehet a hivatalos naptárban nem szerepel, de júniusra minden bizonnyal egyre élesebb viták zajlanak majd a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban is. Magyarország érdeke ebben az esetben is a jelenlegi források megtartása, kérdés – akár a lengyelekkel vállvetve –, sikerül-e felülkerekedni a brit– német nyomáson.

Orbán Viktor: Nehéz év jön

„A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent.

A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz” – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban. Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az

Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – tette hozzá.

A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz” – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban. Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az

Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – tette hozzá. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek