Világszerte csak enyhén növekedett a külföldi működőtőke-áramlás, ám vannak egyes régiók, illetve országok, amelyek impozáns eredményeket tudnak felmutatni. Igaz, ez részben a bázishatáson is múlik. A többi között ez derül ki az ENSZ Kereskedelemfejlesztési szervezetének (UNCTAD) előzetes adataiból. Még nem érhető tetten egy határozott trendváltás a külföldi működő-áramlásban, amit az is mutat, hogy nagy az ingadozás az egyes negyedévek teljesítményében, ahogy az a nemzetközi szervezet által kidolgozott index alakulása is mutatja.
Tavaly 0,7 százalékkal nőtt a globális FDI-áramlás, összegszerűen 1 122 milliárd dollár volt az értéke – derül ki a negyedik évre szakértői által adott becsléssel összeállított UNCTAD-adat szerint. Ezen belül a fejlett országokba 6,9 százalékkal kevesebb, a fejlődő világba pedig 9,7 százalékkal több áramlott, mint egy évvel korábban. Az UNCTAD egy negyedéves kiadványából (Global Investment Trends Monitor) az is kiderül, hogy a kontinensek között Európa bizonyult a nagy vesztesnek (mínusz 21,9 százalék), s a latin-amerikai, karibi térség a nagy győztesnek (21,1 százalék). Még részletesebb bontásban: az Európai Unióban a visszaesés 19,9 százalékos volt, mégpedig úgy, hogy az Írországba, Luxemburgba és Görögországba áramló tőke bezuhant (mínusz 66,3, mínusz 55,7 és mínusz 38,3, dollárban 8,4, 19,7 és 2,1 milliárdra), miközben egyes tagállamokban jelentősen nőtt.
Ez utóbbira példa Csehország, ahova – az UNCTAD mostani adatai szerint – 199,6 százalékkal, a 2209-es 2,7 milliárd dollárról 2010-ben 8,2 milliárdra nőtt az értéke. Jelentős növekedést ért még el a fejlődő országok közül az Egyesült Államok (43,3 százalékos bővüléssel
186,1 milliárd áramlott az országba), illetve komoly visszaesést volt
kénytelen lekönyvelni Japán (mínusz 83,4 százalékkal 2 milliárdra).
Kínába 101 milliárd áramlott (+6,3) Brazíliába 30,2 (+16,3 százalék), ugyanakkor a másik BRIC-ország, India rontott (mínusz 31,5 százalék után 23,7 milliárd dollár érkezett). Megjegyzendő, hogy Magyarországról az UNCTAD most nem tett közzé becslést.
A Nemzeti Gazdasági Minisztérium prognózisa szerint mintegy 2 milliárd euró érkezhetett tavaly; a hazai és külföldi prognózisok egyébként 1,5 és 3 milliárd euró között szórnak. Mindenesetre a Magyar Nemzeti Bank eddig az első háromnegyed évre hozta nyilvánosságra az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy az első két hónapban és egyéb részesedés formájában közel két milliárd euró érkezett (ám ez nem nettó összeg, s nem tartalmazza az újra-befektetési sor közel mínusz 300 millióját).
Az UNCTAD jelentése egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a stagnálás szerű tavalyi eredmények vegyes összetevők eredménye, akár az FDI-áramlás összetevőit, akár a módokat nézzük. Míg ugyanis a külföldi érdekeltségű cégek növekvő nyeresége – főként a fejlődő országokban – jelentősen növelte az újrabefektetések, a globális pénzpiacokat és az európai államadósságokat övező bizonytalanságok eredményeként negatívba fordult a vállalatokon belüli hitelezés, s csökkentek a részvény formájú befektetések. Ami pedig a módszereket illeti: a határokon átívelő vállalat felvásárlások és -összeolvadások – amelyek tipikusan gyorsabban reagálnak a gazdasági változásokra – 27 százalékkal nőttek tavaly. Ugyanakkor a zöldmezős beruházások száma és értéke csökkent.
