Teljesült tavaly a hiánycél

Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli pénzforgalmi egyenlege 2010-ben 869,8 milliárd forintos deficittel zárt – jelentette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez a GDP 3,2 százalékát teszi ki. Az európai uniós elszámolásban fontosabb eredményszemléletű mutató azonban előzetes számítások szerint 3,8 százalékra rúgott a tavalyi évben. Ez éppen az előirányzattal megegyező szám; mint emlékezetes, az év elején még nagyobb hiányra számítottak a legtöbben, beleértve az időközben kormányra került Fideszt is. Csak júniusra derült ki, hogy a nemzetközi szervezetek (a Magyarországnak pénzügyi segítséget nyújtó IMF és az EU) a cél legkisebb túllépését sem tolerálják.

Az eredeti előirányzat azonban a tényadatok tükrében nem volt fenntartható, és a kormány első akcióterve is okozott némi adókiesést. Mindezt jól példázzák a tavalyi társaságiadó-bevételek: az ezen a soron előirányzott összeg alig több mint fele, 285,9 milliárd forint folyt be az államkasszába. Az összeg eleve túl volt tervezve, de az akciótervben szereplő adókönnyítés további 70 milliárd forinttal csökkentette a bevételt, és az, hogy a különadókat leírhatóvá tette a kormány, további 50 milliárddal kurtította meg a büdzsét.

Szintén százmilliárd forint feletti elmaradás volt a személyijövedelemadó-bevételeknél is, és még néhány kisebb tételnél sem teljesültek a tervek. A törvényben lefektetettek szerint alakultak viszont az áfabevételek, ez a legjelentősebb tételt jelenti a büdzsében. Az éves hiány csak az utolsó negyedévre kivetett banki különadónak és a válságadóknak köszönhetően vált elérhetővé, de az államtól a magánnyugdíjpénztárakhoz folyó átutalásnak év végi felfüggesztése is kellett a teljesítéshez.

A kiadások sem teljesen terv szerint alakultak a tavalyi évben. A központi költségvetés például csaknem harminc százalékkal költekezett túl, de a normatív támogatások is nagymértékben meghaladták a tervezetet. Eközben például családtámogatásra a terveknél kevesebb pénz fordítódott. Az év folyamán az éves előirányzatot jelentősen meghaladó, összesen 1031,9 milliárd forintot használtak fel az uniós előirányzatokból – derült ki az NGM tájékoztatójából.

A háttérben a második nyugdíjpillérből az államiba visszatérő tagok vagyonának elszámolási bizonytalansága áll. Ezt a pénzöszszeget ugyanis nem lenne indokolt az eredményszemlélet szerint az idén elszámolni, hanem vissza kellene vezetni a korábbi évekre, amikor bevételkiesést jelentett.

Az EU-s szabályok alapján azonban az idén egy összegben kell elszámolni az egyenlegjavító tételt, ekkor viszont a hivatalos deficitcél nem értelmezhető.

A háttérben a második nyugdíjpillérből az államiba visszatérő tagok vagyonának elszámolási bizonytalansága áll. Ezt a pénzöszszeget ugyanis nem lenne indokolt az eredményszemlélet szerint az idén elszámolni, hanem vissza kellene vezetni a korábbi évekre, amikor bevételkiesést jelentett.

Az EU-s szabályok alapján azonban az idén egy összegben kell elszámolni az egyenlegjavító tételt, ekkor viszont a hivatalos deficitcél nem értelmezhető.-->