A kormány a 2010-es CLXXI. Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló szabályozásban fogalmazta meg a - családonként havi 28500 forintos - GYES-sel járó jövőbeni korlátozásokat, s engedményeket. Eszerint a korábbi Bajnai-kormány idején bevezetett törvény után ismét két évről háromra emelik a GYES folyósításának idejét.
Ez a lépés a törvény szerint „megteremti a szülők számára a lehetőséget, hogy egyéni körülményeikre tekintettel a gyermek három éves koráig megválaszthassák a munkaerő-piacra való visszatérés számukra optimális időpontját.
A másik változtatás viszont az, aki ezt a juttatást kapja, heti legfeljebb 30 órát dolgozhat. Az indoklás szerint „azon szülők esetében ugyanis, akik teljes munkaidőben dolgoznak, nincs kieső jövedelem, amit pótolni kellene.
A család és a munkavégzés összeegyeztetését szolgálja a GYES melletti legfeljebb heti 30 órás időtartamú részmunkaidős munkavégzési korlát, amely alól kizárólag az otthon végzett munka jelent kivételt”. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha az a szülő, aki nyolc órában otthon dolgozik, a gyermeke bölcsödébe jár, mennyiben különbözik attól, aki a munkahelyen végzi ugyanazt a tevékenységet.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sajtóosztályának tájékoztatása szerint a módosítás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az édesanyák jobban össze tudják egyeztetni munkahelyi kötelességeiket a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőkkel, hiszen a gyermek egészséges fejlődését az szolgálja igazán, ha szülei eleget foglalkoznak vele, gondoskodnak róla. Nyilvánvaló, hogy az a szülő, aki csak részmunkaidőben, napi 6 órában vállal munkát, az hazaérve több időt tud gyermekére fordítani, mint az, aki teljes munkaidőben dolgozik.
A gyermekgondozási segély, mint pénzbeli támogatás elsősorban éppen azoknak a kismamáknak kíván anyagi segítséget nyújtani, akik a lehetőség szerint minél több időt kívánnak családjukkal együtt tölteni, és emiatt kevesebb idejük jut munkahelyi teendőik ellátására; vagyis az ebből adódó jövedelemcsökkenést kívánja kompenzálni a GYES. Azoknál a kismamáknál viszont, akik kevesebb időt fordítanak gyermekükre, mivel teljes munkaidőben dolgoznak, nincsen szó a gyermeknevelés miatt kieső munkajövedelemről, amit a GYES útján kompenzálni kellene; ők általában magasabb keresettel is rendelkeznek, mint a részmunkaidősök, tehát megélhetési okokból sem szorulnak rá annyira az ellátásra.
Összességében a januártól bevezetett módosítás azt kívánja elősegíteni, hogy aki csak részmunkaidőt vállal gyermeke mellett, a GYES-nek köszönhetően ne csökkenjen olyan nagy mértékben a jövedelme azokhoz képest, akik 8 órában dolgoznak; tehát a családra fordított időt kívánja honorálni az intézkedés, hogy lehetőség szerint minél több kismama válassza ezt a megoldást gyermeke egészséges fejlődése érdekében - írja a NEFMI lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Ami az otthon dolgozó anyákat illeti, rájuk azért nem vonatkozik a munkaidőkorlát bevezetése, mivel ők az esetek legnagyobb részében otthon nevelik gyermeküket, tehát a munka mellett elegendő időt tudnak rájuk fordítani (az otthon végzett munka ugyanis lényegesen kötetlenebb, nincs szigorú rendhez kötve, így bármikor megszakítható bizonyos időközönként, ha a gyermekkel kell foglalkozni). (Ezek alapján a minisztérium azt feltételezi, hogy otthon kisgyermek mellett lehet teljes értékű munkát végezni – A szerk.)
Tehát az otthon végzett munka, még ha teljes munkaidőben is történik, nem akadályozza számottevően a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok ellátását. "A Világgazdaság által leírt példa, melyben az édesanya otthon dolgozik ugyan, de gyermekét mégis bölcsődében helyezi el, nem életszerű; a bölcsődei elhelyezésnek ugyanis többnyire éppen az az indoka, hogy a szülő a munka miatt nem tud otthon lenni a gyermekkel, nincs kire bíznia őt. Hozzá kell tenni, hogy a problémafelvetés eleve nagyon kevés szülőt érint, hiszen a távmunkában dolgozók aránya elenyésző (az alkalmazottak mindössze körülbelül 5 százaléka), s még kevesebben vannak közülük azok, akik emellett még bölcsődei ellátást vesznek igénybe. A szülők túlnyomó többségét ez a probléma nem érinti. Ugyanakkor az otthoni munkavégzés hatósági ellenőrzése is nehezen megvalósítható a gyakorlatban, már csak ezért sem volt értelme a korlátozást erre alkalmazni" – áll a NEFMI indoklásában.
Lapunk a döntést megalapozó hatástanulmányt kérte a NEFMI-től.
Közel hat évvel ezelőtt még Gyurcsány Ferenc kormánya a döntés szabadságára hivatkozva állította vissza a GYES melletti nyolc órás napi munkavégzést. Akkor különböző demográfiával foglalkozó kutatásokra hivatkoztak, amelyek bebizonyították, hogy azokban az országokban kedvezőbbek és javulnak a születési arányok, amelyekben magas a női foglalkoztatás, valamint könnyű, gyors és sima a szülés utáni visszatérés a munkaerőpiacra. Tévhit ugyanis, hogy a hazai alacsony szülésszám a konzervatív értékekkel való szembefordulást tükrözné.
Rendkívül alacsony foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évek óta csökken a munkaképes nők foglalkoztatottsági aránya. Míg 2007-ben 44,3, 2008-ban 44,0, 2009-ben már csak 43,4 százalékuk dolgozott hivatalosan a munkaerőpiacon. Két éve 130,1 ezer nő dolgozott részmunkaidőben, napi nyolc órában több mint 1,6 millió nő dolgozott.A Társadalomkutatási Intézet Zrt (TÁRKI) kutatói a munkáltatók a különböző hátrányos helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos vezetői véleményeket összehasonlítva, megállapították, hogy a telephelyi, az üzemi és a szakszervezeti vezetők szerint nincs különbség a nem, az etnikum és a családi helyzet szerint a munkavállaló teljesítményében.
Egy a TÁMOP 2.5.2 és a TÁMOP 5.5.5 programja által finanszírozott munkaügyi kutatás ugyanis arra irányítja rá a figyelmet, hogy bár különböző érdekeket képviselnek, még sincsenek lényegi véleménykülönbségek a cégek vezetői, a szakszervezeti vezetők valamint az üzemi tanácsi vezetők között olyan kérdésekben, mint a romák munkájának minősége a nem romákhoz viszonyítva vagy, hogy a nők milyen vezetők a férfiakhoz képest.
A legkisebb eltérés a három vezetői csoport között abban van, hogy a női vezetők ugyanolyan jól irányítanak, mint a férfiak, illetve, hogy a kisgyermekes anyák alkalmazása nem hátrányos a vállalatnak (ebben épp a munkavégzés szintjét legjobban látó üzemi tanácsok vezetői a legbiztosabbak). A gyakorlat azonban mást mutat.
Simonovits Bori, a felmérést elemző egyik kutató szerint Magyarországon még mindig alacsony a nők körében a részmunkaidős foglalkoztatottsága. Hollandiában és a Skandináv államokban a nők viszonylag hamar – a gyermek pár hónapos korában – visszatérnek munkahelyükre. Így nem csoda, hogy gyengébbik nagy hányada részmunkaidőben dolgozik. Az OECD adatai szerint Hollandiában a 25-54 év közötti munkaképes korosztály csaknem 86 százaléka (!) dolgozik, a munkavállalók csaknem 40 százaléka részmunkaidőben. Tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy ott a legmagasabb a nők munkavállalási aránya, ahol az atipikus munkavállalási formák is népszerűek.
Hollandiában azonban - ahol egyébként a nyolcvanas évek elején a legalacsonyabb volt a nők foglalkoztatottsága - mindössze átmeneti megoldásként szánták a részmunkaidős foglalkoztatást. Ezt egy 2001-es adóreformmal próbálták orvosolni, hogy a nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatása csak átmeneti legyen, mint Dániában vagy Svédországban, ahol a nők általában a gyermekek egy- és kétéves korában állnak részmunkaidős munkába, utána pedig visszamennek teljes munkaidőben dolgozni. A vállalatok mindemellett családbarát kezdeményezésekkel- vállalati bölcsőde, szoptatószoba - próbálják megkönnyíteni a nők család melletti munkavégzését, erre egyébként már hazánkban is akad példa.
Ennek ellenére a magyar nemzetközi összehasonlításban rendkívül rugalmatlannak számít. Magyarországon és Bulgáriában a legalacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók aránya, mindössze 3 százalék (HWF). Az Eurostat szerint 2008-ban a magyar nők 7, a férfiak 4 százaléka dolgozott részmunkaidőben, közel felük 30 óránál többet hetente.
Fókuszcsoportos beszélgetés során kérdezték a munkáltatókat arról, hogy a munkaerő kiválasztását hogyan befolyásolja a pályázók családi háttere. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak esetében még előny is, ha több gyermeke van, hiszen a munkáltatók feltételezik, hogy szorgalmasabb, több munkát hajlandó vállalni, hiszen ő tartja el a családot. Míg a nők esetében ez a legtöbb esetben negatív információ a munkaadóknál. Simonovits Bori mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy az esélyegyenlőségi törvények szerint a munkaadók nem kérdezhetnek rá a családi állapotra egy állásinterjún.
A gyakorlat azonban mást mutat, a munkaközvetítő cégeknél pályázók visszajelzéseiből egyértelműen látszik, hogy egy nőnél nem csak önmagában a nem jelent hátrányt a kiválasztásnál, hanem a gyermekek is. A TÁRKI kutatója szerint azonban a vállalatoknál a munka időbeosztásban rugalmasabbak a vezetők, de az otthoni munkavégzésre kevesen adnak lehetőséget. Ezt az eredményt figyelembe véve sem érthető az, hogy távmunkában lehet napi nyolc órát dolgozni, munkahelyen pedig nem.
Érdekes viszont, hogy nem csak munkaadói, de munkavállalói oldalról sem nagyon kapkodnak a részmunkaidős munka iránt. Simonovits Bori kiemelte azt is, hogy mikor a kutatás részeként végzett beszélgetésekkor megkérdezték a nőket, hogy szívesebben dolgoznának-e részidőben, ha több lehetőségük lenne rá, szinte mindenki nemmel válaszolt. Ezt azzal indokolták, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás akkora fizetéskiesést jelent, amiért nem érdemes dolgozni. A fent említett holland példához visszatérve: a nyugat-európai országban az átlagbérek a magyar ötszörösére rúgnak, ugyan a megélhetési költségek is magasabbak, de egy holland részmunkaidős munkért kapott fizetésből meg lehet élni.
Néhány évvel ezelőtt minisztériumi munkaerő-piaci felmérések szerint a Magyarországon a részmunkaidőben dolgozók bruttó bére a teljes időben foglalkoztatottakénak a 40 százalékát sem éri el. A jelenlegi részmunkaidős átlagbérekkel kapcsolatban kerestük a Közpotni Statisztikai Hivatalt. A KSH azonban kizárólag a teljes munkaidőben dolgozók bérét regisztrálja évről-évre. Tőlük az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ) irányítottak, ahol annyit mondtak, vannak adataik, de ezek nem publikusak.
Az Európai Bizottság honlapján egy foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó összeállítás szerint az összes részmunkaidős munkavállaló több mint háromnegyede nő, tehát a gyengébbik nem képviselői gyakrabban szakítják meg karrierjüket, vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, mint a férfiak. Ennek negatív hatása lehet karrierjük alakulására és előléptetésük kilátásaira. Ez egyúttal kevésbé jövedelmező karriert is jelent.
Hazánkban már évek óta szinte kizárólag a nők végzik az otthoni gyermekgondozási feladatokat. A GYES-t és GYED-et igénybe vevők körülbelül 200 ezres táborán belül évek óta mindössze 1 százalék az „erősebbik" nem aránya.
Szakmai vélemények szerint azzal, hogy a kormány elvette a nyolcórás munka GYES melletti lehetőségét a feketegazdaság terjedését erősíti, hiszen azok, akik eddig legálisan jutottak a bérükhöz, más – esetleg illegális – úton pótolják kiesett fizetésüket. S ha már az elmúlt hónapokban az életünk nagy rész a körül, fontos azt is megemlíteni, hogy a négyórás munka csak 50 százalékban számít bele a jövőbeli időskori juttatás kiszámításánál.
Az origo.hu egy korábbi cikke szerint pedig kifejezetten csapda a nők részmunkaidőben történő foglalkoztatása. "Azt kell belátni a kismamáknak, hogy áldozatokat kell hozni. Vagy szülés után hamar visszamegy, és összeegyezteti a karrierjét a családjával, vagy tartósan, hosszú éveken át otthon marad, és akkor belátja, hogy ha visszatér, akkor bizonyos időre vissza fog lépni a ranglétrán" - idézi a lap Csaposs Noémit, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Egyesületének elnökét; aki szerint nem várhatja el senki, hogy otthon is maradhasson hosszú időre, el is tartsa az állam, és utána még vissza is vegyék ugyanabba a pozícióba, ugyanannyi pénzért.
"Egy nő, aki otthon volt 3-4 évet, nem tud olyan versenyképes lenni, miután visszamegy dolgozni, mint az a munkatársa, aki az elmúlt éveket munkával töltötte"- mondta.
