részmunkaidő

A Hajdú-Bihar vármegyeiek, a fiatalok és az idegenforgalomban dolgozók versengenek leginkább a nem teljes munkaidős állásokért.

Nem gazdasági okokból választják.

Féltik a jövedelmüket a már aktív munkavállalók.

Az intézkedés elsősorban a nők munkaerőpiaci helyzetét fogja érinteni.

Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a munkaidővel kapcsolatos elemzéséből.

Világszerte már a vállalatok négyötöde kínál alkalmazottai számára rugalmas munkavégzési lehetőséget. Többségük napi szinten tapasztalja a rugalmasság előnyeit, mint például a megnövekedett hatékonyságot, az alacsonyabb fenntartási költségeket, valamint a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának elérését. Ezek a legfontosabb eredményei a Regus munkaszervezéssel foglalkozó cég nemzetközi felmérésének, melyben 80 országból 17000 válaszadó vett részt. Hazánkban azonban csak elvétve találkozunk olyan céggel, amely ezt lehetővé teszi.

„Reméltük, hogy javul a helyzet, de a hat évvel ezelőtti statisztikákhoz képest sem nőtt komolyabban a nők részmunkaidős foglalkoztatása” – mondta a Világgazdaság Online-nak Frey Mária, a Fogalakoztatási Hivatal tudományos főtanácsadója a SEED Alapítvány Családbarát munkahely című konferenciáján.

A kormány döntése alapján idén április elsejétől nem végezhetnek napi nyolc órás munkát azok a kisgyermekes szülők, akik Gyermekgondozási Segélyt (GYES) kapnak. Az azonban, aki otthonában (távmunkában) dolgozik, az továbbra is végezhet munkát heti negyven órában GYES mellett. A demográfiával foglalkozó szakértők nem értenek egyet a szabályozással, mivel az ellátást nők veszik igénybe, az intézkedés tovább szűkíti a nők szülés utáni munkavállalási lehetőségeit. A lépés a feketegazdaság terjedését jelentheti, hiszen a kieső bevételt a szülők, így vagy úgy pótolják. A kormány szerint a nőknek több időt kell a gyermekükkel eltölteniük.

Az elmúlt évek recessziója erősen rányomta a bélyegét a munkaerőpiac helyzetére. Az álláshelyek csökkenő száma, a 2009-es évben végigfutó elbocsátási hullám hatalmas versenyt generált az álláskeresők közt a megmaradt munkahelyekért vívott harcban. Az új körülmények új stratégiát kívánnak meg a munkakeresés során. A munkavállalók hajlamosak már a részmunkaidős foglalkoztatást is elfogadni, míg korábban szinte kizárólag teljes munkaidős állásokat kerestek – vallják a szakemberek.