A tárca a közleményben hangsúlyozza: az 55-56 százalékos foglalkoztatottsági szinttel Magyarország csak Máltát előzi meg; jelentősen elmarad Csehország és Szlovénia 65 százalék feletti szintjétől és az EU-átlagot jelentő 66 százaléktól is. A legnagyobb elmaradás a fiatalok, az alapfokú végzettségűek, valamint a gyermekvállalási korban lévő nők foglalkoztatásában van - emelte ki az NGM.
A minisztérium értékelése szerint Magyarországon alapvetően a munkát már nem kereső, inaktív rétegek okozzák a foglalkoztatási gondok erősödését. Azoknak a munkanélkülieknek, akik már a munkaügyi ellátórendszerből is kiestek, alig 1-2 százaléka tud csak visszakapaszkodni a munkaerő-piacra.
A magyar munkaerő-piacról ma hiányzik egymillió munkahely, ezért a kormány azt vállalta, hogy 10 év alatt ezek létrehozásában a vállalkozások partnere lesz - olvasható a közleményben. A válság kirobbanásakor, 2008 és 2009 első féléve között az állásukat legtöbben a szakképzettek közül vesztették el, főként az ország nyugati, északnyugati területein. A vállalkozások jellemzően a munkaerő-felvétel visszafogásával alkalmazkodtak a csökkenő kereslethez, "a dekonjunktúra kárát jelentős részben a fiatalok, közülük is elsősorban a pályakezdők látták" - írta a minisztérium.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedtsége és az inaktív csoportok munkaerő-piaci részvétele között erős összefüggés van. Az európai országok aktivitási rátája leginkább az alapján tér el, hogy mennyi a nők számára elérhető teljes és részmunkaidős munkalehetőség.
A ledolgozott órák számát tekintve ugyanakkor Magyarország nincs elmaradva a régiós szintektől - hívta fel a figyelmet az NGM. Egy munkavállaló egy évben átlagosan körülbelül kétezer órát dolgozott 2006-ban, ez az érték kissé alacsonyabb Szlovákiában és jóval kisebb például Németországban. A gazdasági tárca közleményében kiemelte: a termelékenység szintjét vizsgálva szintén megállapítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem marad el a visegrádi országokétól, sőt kis híján Magyarországon a legmagasabb az egy óra alatt előállított érték.
Kapcsolódó cikkünk: A GYES-en spórol a kormány - terjedhet a feketegazdaság
A kormány döntése alapján idén április elsejétől nem végezhetnek napi nyolc órás munkát azok a kisgyermekes szülők, akik Gyermekgondozási Segélyt (GYES) kapnak. Az azonban, aki otthonában (távmunkában) dolgozik, az továbbra is végezhet munkát heti negyven órában GYES mellett. A demográfiával foglalkozó szakértők nem értenek egyet a szabályozással, mivel az ellátást nők veszik igénybe, az intézkedés tovább szűkíti a nők szülés utáni munkavállalási lehetőségeit. A lépés a feketegazdaság terjedését jelentheti, hiszen a kieső bevételt a szülők, így vagy úgy pótolják. A kormány szerint a nőknek több időt kell a gyermekükkel eltölteniük.
