A munkanélküli-ellátások terén megtakarítandó pénzekről szóló bejelentések azért is furcsák, mert az idén több mint 20 milliárd forinttal többet szán a kabinet erre a területre, mint tavaly. Igaz, ennek jegyében a kormány arra számít, hogy a jövő év elejére a 220 ezret is elérheti a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, a ciklus végére pedig létszámuk 300 ezer fölé dagad. Ennek érdekében azonban éppen az év elején léptettek hatályba meglehetősen szigorú szabályokat, többek között azt, hogy a közfoglalkoztatási lehetőséget visszautasítók elesnek a korábbi rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe lépő bérpótló juttatástól (bpj). Vagyis további szigorításokra e juttatások körében egyelőre nemigen van mód.
A 2011-es költségvetésben 64 milliárd forint áll rendelkezésre kifejezetten a közmunkák elősegítésére. Ez új elem a büdzsében, tavaly ugyanis nem szerepelt külön soron ez a kormányzati célkitűzés: a közfoglalkoztatással kapcsolatos költségek a helyi önkormányzatoknak járó szociális támogatásokban, kötött normatívákban „bújtak meg”. Ezek összege tavaly 183,1 milliárdot tett ki, az idén pedig alig 150 milliárd forint. Ez azonban a 64 milliárdos „külön büdzsét” figyelembe véve nem csökkenés, hanem növekedés.
Valójában azonban meglehetősen nehéz az előirányzatok pontos összevetése. Egyfelől azért, mert a tavaly decemberre járó juttatások, vagyis a korábbi közfoglalkoztatási szisztéma egyhavi költsége (benne többek között a ráttal) már a 2011-es büdzsét terheli. Másfelől pedig ugyanezen keretösszegekből fizetik ki a települések többek között a rendszeres szociális segélyeket, az időskorúak járadékát (azoknak, akiknek nem jár nyugellátás), valamint az úgynevezett adósságcsökkentő és lakásfenntartási támogatásokat.
Tovább bonyolítja a képet, hogy ugyanazon szociális juttatások valójában két külön soron jelennek meg (egy részük ugyanis „sima” juttatás, nagyobbik részük azonban normatív, kötött ellátás), és ez a megoszlás az új szisztémában is megmarad: a bpj 80 százaléka kötött normatíva, a fennmaradó 20 százalék pedig „egyéb szociális juttatásnak” minősül. Pofonegyszerűnek tehát annak ellenére sem nevezhető az új rendszer, hogy a kormány igyekezett egységes, világosabb szisztémát kialakítani.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek egy része úgy véli: a már hatályba lépett átalakítások képezik majd a február végén bejelentendő reformcsomag egyik lényeges elemét, vagyis az eddigi lépéseket „újracsomagolják”. Már ma is hatályos ugyanis az a rendelkezés, hogy a bpj csak akkor jár, ha a támogatott évente legalább harminc munkanapnyi munkaviszonnyal rendelkezik, és iskolai végzettségétől függetlenül elfogadja a neki felajánlott közmunkát. Segélyben csak az részesülhet, aki nem munkaképes vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott. Ha tehát további szigorításokat tervez a kormány, az csak hasonló feltételek bevezetését jelentené a bpj előtti maximum kilenc hónapra járó álláskeresési járadék esetében is.
Más a rendszer
Az idén megszűnnek az önkormányzatok és a munkaügyi központok által szervezett közfoglalkoztatási programok, ehelyett a települések, egyházi és civilszervezetek, sőt, vállalkozások is a munkaügyi kirendeltségeken pályázhatnak rövidebb vagy hosszabb idejű közfoglalkoztatás finanszírozására. A „lokális” lehetőségeket egészítik ki a tárcák által szervezett országos programok.
