Az Országgyűlés honlapján szombaton jelent meg a két javaslat.
Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Ezáltal nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli, miközben a forrás fejezeten belül is rendelkezésre áll - áll a törvénymódosítás indoklásában. A javaslat újra lehetővé teszi, hogy a kormány döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről.
Az áht. 2011-re megalkotna egy új, speciális szabályt, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhatók lesznek, ha azok év közben merültek fel. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kisebb, előre nem látott kiadásokra fejezeten belül találjanak forrást, ami a központi költségvetés tartalékainak igénybe vételére irányuló igények számát csökkenti - szól az indoklás.
A 2011. évi költségvetés módosításával nő az idei bevétel: a Magyar Energia Hivatal (plusz 728 millió forint befizetési kötelezettség), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (336 millió plusz) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (632 millió plusz) együtt idén összesen 1,5 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a központi büdzsébe, így csökken az államháztartás hiánya.
A büdzsémódosítási javaslat szerint az Országgyűlés fejezetén belül is meghatároznak tartalékképzést. (Kimondanák azt is, hogy Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kiadási előirányzatából 5 milliárd forinttal úgynevezett médiatartalékot kell létrehozni; ennek felhasználásáról az Országgyűlés dönt majd.)
Az Országgyűlésen kívül tartalékot kell képezni a kormány irányítása alá nem tartozó fejezetekben is, például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál, az ügyészségnél. A tartalékba helyezett összeg mértéke a kormány irányítása alá tartozó fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka; a tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-áig határozatban dönt.
Megszorítások: Ügyészség, bíróságok, MTA, ÁSZ
Az alábbiakban a legnagyobb tételű költségvetési fejezeteket soroljuk fel, ezeknél kell százmillós vagy milliárdos alapot képezni a költségvetés számára.Állami Számvevőszék: 361 millió,
Bíróságok: 3 661,6 millió forint,
Magyar Köztársaság Ügyészsége: 1 600,0 millió forint
Magyar Tudományos Akadémia: 1 391,4 millió forint
A héten több laptársunk is arról írt, hogy gazdasági tárca elszámolhatta a költségvetést, ezért van szükség a 250 milliárdos alapra. A benyújtott törvénymódosításokból ez a gyanú egyre erősebb, hiszen az eredeti költségvetési törvényben nem volt szó ilyen tartalékról, márpedig abban is 3 százalék alatti hiány szerepelt. Vagyis, ha a most létrehozandó tartalékkal együtt is gyakorlatilag ugyanaz a hiányszám, mint a költségvetési törvényben, akkor ez a 250 milliárd nem a korábban emlegetett "súlyos külső kockázatok megjelenése esetén védi a büdzsét az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől", hanem egész egyszerűen e nélkül megbukott volna az eredeti költségvetés.
Lapunk korábban arról írt, hogy a 250 milliárdos alap létrehozásához komoly megszorítások kellenek.
A múlt héten jött a tartalék
A kormány múlt héten döntött a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol.
Az erről szóló rendelet kimondta: a nemzetgazdasági miniszternek február 16-áig kell a kormány elé terjesztenie az államháztartási törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból irányító szervi hatáskörben - bizonyos korlátozással - az év közben felmerülő, nem jelentős nagyságrendű többletkiadást keletkeztető ügyek rendezhetők legyenek.
A törvénymódosításnak arra is ki kell terjednie, hogy a kormány megelőző intézkedésként új stabilizációstartalék-előirányzatot képezhessen, amely a rendkívüli, előre nem látható - ezen belül is kiemelten a vis maior - események miatt jelentkező többletkiadások finanszírozására szolgál.
Nagy Anna kormányszóvivő a pénteki kormányülés után az MTI-nek azt mondta: a kabinet megtárgyalta a költségvetési és az államháztartási törvény módosítását a 250 milliárd forintos stabilitási alappal összefüggésben. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a stabilitási tartalék az évközi, előre nem látható, kedvezőtlen hatású események biztosítására szolgál.
Állami Számvevőszék: 361 millió,
Bíróságok: 3 661,6 millió forint,
Magyar Köztársaság Ügyészsége: 1 600,0 millió forint
Magyar Tudományos Akadémia: 1 391,4 millió forint
-->
