A kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők létesüljenek - mondta Nagy Anna kormányszóvivő egy pénteki, budapesti háttérbeszélgetésen, annak ellenére, hogy az Új Széchenyi Tervben viszont található ilyen értelmű utalás.
Amint azt a Világgazdaság mai számában megírta, a Duna hazai szakaszán az alacsony szintű szabályozottság miatt a hajókapacitások csak 60-70 százalékban használhatók ki. Emiatt az Európai Bizottság Duna-stratégiára vonatkozó tervezetében szerepel, hogy a „Duna és mellékfolyóinak fizikai kapacitását fejleszteni kell, a szűk dunai hajózási keresztmetszeteket” pedig – a környezeti szabályozás betartása mellett – „meg kell szüntetni”.
Ez a környezetvédők félelmei szerint azt jelenti, hogy vízlépcsők, duzzasztóművek épülhetnek a folyó magyarországi szakaszán. A félelmeknek az adhat alapot, hogy az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) Közlekedésfejlesztési program szerint: „Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni.” Martonyi János a felvetésre úgy válaszolt: „Duzzasztás nem lesz, vízerőművek építését a kormány nem tervezi.”
A külügyminiszter véleményét ma Nagy Anna kormányszóvivő is megerősítette. Kifejtette: az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó. Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek ebből a szempontból, valamint a magyar kormány úgy látja, ez a nemzeti érdekekkel sem áll összhangban.
A jelek szerint tehát egyelőre nem sikerült e téren elérni „a társadalom jelentős többségének támogatását”, így a kormány nem vállalja fel ezek építésének ügyét. Erre utal a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiákról készült jelentése is, amely szerint „a vízerőművek építését akadályozza a bős–nagymarosi vízlépcső kudarca”, illetve tapasztalatainak reális feldolgozása és értékelése.
Bár – mint azt a jelentés megjegyzi – az erőművek által a folyó is hajózhatóbbá válna, Martonyi szerint ezt környezetbarátabb módon, „a Duna átalakítása nélkül” kell elérni, és inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz.
