BUX 43,395.61
-0.30%
BUMIX 3,805.12
-0.24%
CETOP20 1,856.7
0.00%
OTP 9,140
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+4.85%
ZWACK 17,350
+0.58%
0.00%
ANY 1,540
-1.28%
RABA 1,150
+2.22%
-1.44%
-0.47%
0.00%
-1.44%
0.00%
0.00%
+0.26%
0.00%
+0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,890
-0.89%
-1.28%
ALTEO 2,990
-0.99%
-3.33%
-1.11%
0.00%
+0.88%
-0.92%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.41%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-0.76%
-2.07%
0.00%
-1.49%
-5.31%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,200
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem lesz vízlépcső a Dunán, bármi is áll az ÚSZT-ben

A kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők létesüljenek.

A kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők létesüljenek - mondta Nagy Anna kormányszóvivő egy pénteki, budapesti háttérbeszélgetésen, annak ellenére, hogy az Új Széchenyi Tervben viszont található ilyen értelmű utalás.

Amint azt a Világgazdaság mai számában megírta, a Duna hazai szakaszán az alacsony szintű szabályozottság miatt a hajókapacitások csak 60-70 százalékban használhatók ki. Emiatt az Európai Bizottság Duna-stratégiára vonatkozó tervezetében szerepel, hogy a „Duna és mellékfolyóinak fizikai kapacitását fejleszteni kell, a szűk dunai hajózási keresztmetszeteket” pedig – a környezeti szabályozás betartása mellett – „meg kell szüntetni”.

Ez a környezetvédők félelmei szerint azt jelenti, hogy vízlépcsők, duzzasztóművek épülhetnek a folyó magyarországi szakaszán. A félelmeknek az adhat alapot, hogy az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) Közlekedésfejlesztési program szerint: „Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni.” Martonyi János a felvetésre úgy válaszolt: „Duzzasztás nem lesz, vízerőművek építését a kormány nem tervezi.”

A külügyminiszter véleményét ma Nagy Anna kormányszóvivő is megerősítette. Kifejtette: az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó. Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek ebből a szempontból, valamint a magyar kormány úgy látja, ez a nemzeti érdekekkel sem áll összhangban.

A jelek szerint tehát egyelőre nem sikerült e téren elérni „a társadalom jelentős többségének támogatását”, így a kormány nem vállalja fel ezek építésének ügyét. Erre utal a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiákról készült jelentése is, amely szerint „a vízerőművek építését akadályozza a bős–nagymarosi vízlépcső kudarca”, illetve tapasztalatainak reális feldolgozása és értékelése.

Bár – mint azt a jelentés megjegyzi – az erőművek által a folyó is hajózhatóbbá válna, Martonyi szerint ezt környezetbarátabb módon, „a Duna átalakítása nélkül” kell elérni, és inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek