A tárca a közleményben hangsúlyozza: Magyarország újjászervezési programjának kiindulópontja a magyar államháztartás jelenlegi szerkezete. Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit. A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő napokban rövid elemzésekben kívánja bemutatni az újjászervezésben érintett fő területeket.
Az államadósság után fizetendő kamat óriási terhet jelent Magyarországnak: 2010-ben az államadósság kamatterhe a személyi jövedelemadó (szja) bevételek közel 57 százalékát tette ki. Ezenkívül a magas - és annak magas deviza-aránya - növeli az ország sérülékenységét, rontja az esélyeket a "globális pénzügyi viharok átvészelésére" - olvasható a közleményben.
A szaktárca szerint a magas államadósság elsődleges forrása a hosszú ideig fennálló, magyarországi és nemzetközi viszonylatban is magas költségvetési hiány. A 2004-es európai uniós csatlakozás óta egyszer sem volt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt a magyar költségvetés hiánya, így az ország hat éve túlzott deficit eljárás alatt áll. A GDP-arányos adósságszint emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy a régiós átlagnál jóval alacsonyabb jellemezte a 2002 óta eltelt időszakot - fűzi hozzá az NGM.
Az NGM hangsúlyozza: a nyugdíjpénztárakból visszalépők vagyona 7-8 százalékponttal csökkenti az államadósság rátát. Ennek nagyjából a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírokat bevonják. A hiánycsökkentést segíti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás is: a GDP-hez mért államháztartási hiány 2014-ig folyamatosan tovább csökken. A hiánypálya így évente átlagosan 1,5 százalékpontos csökkenést eredményez az államadósság-rátában - derül ki a közleményből.
