BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

"Langyos": Elemzői vélekedés az Orbán-csomagról - Van B-terv is?

Az elemzők szerint a kormány reformcsomagjáról már korábban több részletet tudhattunk. Konkrétumok nem hangzottak el, de a kormányzati szándék megvan Kondrát Zsolt szerint. Hasonló véleméynt fogalmaz meg Barta György is: szerinte egyes pontok társadalmi nyomásra "lazulhatnak", s a piaci reakciók is azt mutatják, "langyosra" sikeredett a bejelentés. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, ha a kormány nem ér el megfelelő megtakarítást a csomaggal, még előállhat egy "B" tervvel.

Sok mindent már a bejelentés előtt is megtudhattunk a kormány intézkedése kapcsán – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Konkrétumok nem hangzottak el, és részleteket nem , de az egyértelműen látszik, hogy van "kormányzati szándék” a felvázolt célok megvalósításra.

A Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter által nyilvánosságra hozott reformcsomag végrehajtható, és méretét tekintve is megfelel a piac várakozásainak, a részleteket illetően azonban több kockázati tényező is felmerül" – emelte ki a közgazdász.

Kondrát Zsolt pozitív elemként emelte ki az „e-útdíj” bevezetését, valamint azt, hogy ezzel a kormány az államadósságot kívánja csökkenteni.

Orbán-csomag, avagy miért ihatatlan a kút vize Matolcsy szerint?

„Feszített projekt” a kormány intézkedéscsomagja, és mérete végül kisebb lehet a jelenleg tervezettnél. A növekedést is visszafogja majd valamelyest a program, és az sem biztos, hogy azonnal dolgozni kezdenek azok, akiktől megvonják a járandóságokat – fejtette ki az elemző. Ha valaki kevesebb pénzhez jut, akkor kevesebbet költ – magyarázta az egyik növekedésfékező hatást Kondrát.

Az elemző szerint nem reális a kormány által prognosztizált 4-6 százalékos gazdasági növekedés, tartósan legfeljebb 3,5 százalék képzelhető el a gazdasági előrejelzések szerint, mindazonáltal a költségvetési hiány így is a GDP 3 százalék alá kerülhet – tette hozzá.

Mivel a terv egyelőre nem tartalmaz részleteket, elképzelhető, hogy azok nyilvánosságra kerülése mérsékelheti a befektetői optimizmust: egyes politikai megfontolások, a lobbik "felpuhíthatják” a csomagot – tette hozzá.

A forint bizonytalan árfolyammozgása jelzi, hogy a befektetők még bizonytalanok a kormány strukturális reformterveit illetően. Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a piac érzi, hogy ez egy "langyos csomag", ezért nem mozdult komolyan a forint árfolyama.

Szerinte a bejelentés alapvetően nem okozott meglepetést, sem a méretét, sem az érintett területeket illetően. Pozitív elem, hogy a kormány a kiadási oldal megtakarításaira koncentrál, hosszabb, fenntartható intézkedéseket tervez, mint például a rokkantnyugdíjak és a kori nyugdíjazás rendszerének szigorítása.

Ezek ugyanis később meglehetősen nehezen visszafordítható lépések; feltéve, ha a csomagot elfogadják. A piac ugyan remélt még 2011-re vonatkozó kiadáscsökkentést, de a bejelentésből egyértelműen látszik, hogy az intézkedések alapos előkészítést igényelnek, így nem véletlen, hogy a csomagnak érezhető hatása csak 2012-ben lehet.

Kedvező hír továbbá a munkaerő-piaci átalakítás, hiszen minden olyan lépés, amely növeli hazánk aktivitási rátáját és potenciális növekedési ütemét üdvözölendő.

Az elemző szerint ugyanakkor kockázatot jelent maga a tény, hogy ez csupán egy terv, s némely ponton társadalmi nyomásra lazulhatnak egyes pontok, egyebek mellett éppen a korai nyugdíjazás átalakítása, s bizonytalan az is, hogy a MÁV gazdálkodását hogyan tennék önfenntartóvá, hiszen az állami vasúttársaság hosszú évek óta komoly állami támogatásokkal működik, veszteségesen.

A közmunkaprogram bővítése is a fiskális lazulás kockázatával járhat együtt. Mindezek mellett a kormány deficitcéljait, valamint a 4-6 százalékos gazdasági növekedést meglehetősen ambiciózusnak tartja Barta György.

A reformcsomagról kiadott sajtóanyag szerint az intézkedések lehetővé tesznek alacsonyabb alapkamatszintet, ám az elemzők szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség monetáris lazításra.

A most bejelentett intézkedéscsomagokból az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett és 2012-től ezt már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy mivel az érvényes EU előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni, a most bejelentett 90 milliárd forintos 2012 évi és 220 milliárd forint 2013-14 évi ilyen felhasználás igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen 3 százalék alatti deficit fenntartása.

Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíj pénztárban maradó tagok tagdíja), továbbá az adótörvény szerinti további SZJA csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 százalék körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel - emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés – ha megvalósul - elégnek látszik a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni. A vázolt nagyságrendek a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg.

A GKI kiemeli, ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy „B” tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.

„Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden. Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 százalékos nyereségadót” – írja a GKI.

A gazdaságkutató szerint a kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik és valóban ezt az eredményt hozza.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek