Már a Világbank is Kína világelsőségére készül

Kína növekedési képessége éves szinten 8 százalék, amellyel kétszer akkorára növekedhet két évtized alatt, mint az Egyesült Államok – mondta a Világbank vezető közgazdásza, Justin Lin.

Az ország továbbra is kihasználja a „későn érkezők” előnyeit a technológia étvétele kapcsán, és a termelés a fejlett országok számára alacsony kockázatot és költséget jelent – mondta Lin, egy mai Hong Kong-ban tartott beszédében a Bloomberg tudósítása szerint.

A világ második legnagyobb gazdasága kétszer akkora lesz, mint az Egyesült Államok két évtizeden belül vásárlóerő-paritáson számolva – tette hozzá a közgazdász. Miközben az árfolyam azonos szinten lehet – nyilatkozta.

Kína növekedése több mint 10 százalékos volt az elmúlt évtizedben, jóval felülmúlva Japánt, Németországot, az Egyesült Államokat és Franciaországot is.

A február közepén nyilvánosságra hozott japán GDP-adatok megerősítették azt a tényt, hogy Kína megelőzte Japánt, és így a világ második legnagyobb gazdasága lett 2010-ben.

Kína élvezi a visszamaradottságából származó előnyöket, és a következő húsz évben lehetősége van arra, hogy 8 százalékkal növekedjen a gazdasága – mondta Justin Lin.

A közgazdász támogatta Kína 1979-es döntését, mely szerint tartsák a jüan árfolyamát stabilan a dollárral szemben a globális pénzügyi válságban. Azt mondta, hogy a lépés segítette a versenyképesség leértékelődésének elkerülését a kelet-ázsiai országokban is.

A globális kockázatok között felhívta a figyelmet az emelkedő élelmiszer- és nyersanyagárakra, mely fenyegeti a társadalmi stabilitást, melyet jól  mutat Tunézia és Egyiptom helyzete.

A bérek azonban Kínában is emelkednek, így veszített vonzásából az ország. A Foxconn tajvani információs technológiai óriás például éppen néhány napja jelentette be, hogy olyan körzetekbe telesíti át termelését (részben Kína középső részére), ahol alacsonyabbak a munkabérek.

Az elmúlt időszakban több béremelést hajtottak végre Kínában, a gyári dolgozók pedig – szokatlan módon – sztrájkokat szerveztek többek között a Honda kínai üzemében, megfékezve ezzel a termelést. Ugyan a bérek már a kilencvenes években is erősen emelkedtek Kínában, de ezt a termelékenység is követte, így ennek negatív hatása részben kompenzálódott, a bázis pedig nagyon alacsony volt.

Azonban ha a következő öt évben évi 19 százalékkal emelkednek a fizetések, akkor a BCG becslése szerint 623 dollár lesz az átlagos havi fizetés Kínában, ez pedig az egész gazdaságon végighullámzik majd. Kínából esetleg Vietnámba telepedhetnek azok a nyugati cégek, amelyek sokallják a bérköltségeket, ahol az átlagos fizetések 31 százalékkal alacsonyabbak. Viszont az ottani gyárak termelékenysége jóval alacsonyabb, így a költség különbség máris csak 14 százalék.