Több éves késésben a reformok
Miközben már a 2010-es reformot is elfogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa, egyelőre csak a korábbi, 2008-as átalakítás lépett hatályba. Az átalakítás nyomán erősödött a dinamikus országok képviselete az IMF-ben, s jobban hallathatják a hangjukat az alacsony jövedelmű országok.
„A következő feladat, hogy a tagországok gyorsan ratifikálják a 2010-es reformokat, és hogy lépjen hatályba az új kvótaemelés, amelynek köszönhetően a világgazdasági realitásokhoz igazíthatjuk a tagországok képviseletét a valutaalapban” – mondta a 2008-as reformok hatálybalépése napján, a múlt héten az IMF vezérigazgatója. Dominique Strauss-Kahn hozzátette: a 2010-es változtatások a leggyökeresebbek lesznek az IMF 65 éves történetében. Egyben minden idők legjelentősebb átrendeződését teszi lehetővé a feltörekvő és a fejlődő országok javára.
A tavaly decemberi a 14. kvótaátrendezése volt a nemzetközi pénzügyi szervezetnek, de egyben a legjelentősebb is. Ugyanis alaposan átrendezte a 187 tagú IMF-ben az egyes tagországok súlyát. Miközben az IMF fő finanszírozási forrását, a tagállamok kvótáit megduplázzák 755,7 milliárd dollárt érő 476,8 milliárd SDR-re (IMF-es elszámolóeszköz), jelentős átrendezést hajtanak végre a kvóta- és ezzel összefüggésben a szavazati arányokban is. A kvóták több mint hat százaléka a dinamikusan fejlődő feltörekvő országokhoz kerül a fejlettektől, a szavazati jogoknak pedig az 5,3 százaléka. Ennek megfelelően a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) mindegyike az IMF toprészvényesévé válik. Az átrendezés felét a fejlett országok, egyharmadát az olajtermelő államok, a maradékát más fejlődő országok adják. Ráadásul az európai országok két igazgatósági helyet átadnak a feltörekvőknek a 24 tagú igazgatótanácsban. (Magyarországot a belga igazgató képviseli a testületben.)
Kifejezetten a magyar pozíció szempontjából nagy hatása nem lesz a változásoknak, bár tény, a kvóták és szavazati súlyok változásának mi is a vesztesei vagyunk. Elvben ugyan a kvótákhoz kötik a felvehető hitelek nagyságát (jelenleg legfeljebb tízszer annyit kaphat egy ország), de ebben egyre rugalmasabb az IMF – mondta lapunknak a tavaly decemberi döntés apropóján Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki ebben a tisztében az IMF kormányzói tisztét is viselte. Magyarország hatályos kvótája 1038,4 millió SDR. 2008-ban magától az IMF 15,7 milliárd dollár értékű készenléti hitelt hagyott jóvá Magyarország számára (az akkori árfolyam: 1 SDR = 1,482090 dollár).
