Van, akinek tetszik a nyugdíjak megkurtítása
Ennek egyik lényeges eleme, hogy az eddigi 7,3 helyett csak 2,3 százalék lesz az egyéni nyugdíjjárulék mértéke, vagyis kevesebb pénz kerül az egyéni számlákra. Az ok: az államháztartásnak égető szüksége van bevételekre, hiszen az államadósság már a bruttó hazai termék (GDP) 55 százalékát, vagyis a lengyel alkotmány által kritikusnak minősített szintet közelíti.
A nyugdíjjárulék összege a jövőben sem változik, csupán az összetétele: a törvény életbelépésével a nyugdíjalapoknál kieső ötszázalékos járulékrész immár az államhoz folyik be. Legalábbis így lesz ez májustól, amikor is hatályba lépnek az új rendelkezések. Bár Jan Vincent-Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint minden egyes hónap késlekedés a GDP 0,7 százalékának megfelelő deficitet okoz a büdzsének, könnyen lehet, hogy a kormányzati manőver mégsem sikerül: jogászok szerint ugyanis az alkotmánybíróság akár még jogellenesnek is minősítheti a jogszabálycsomagot.
A lengyel büdzsé hiánya tavaly elérte a GDP 8 százalékát, a kormány pedig azt vállalta, néhány éven belül a maastrichti 3 százalékra faragja le a deficitet. Akárcsak hazánk, Lengyelország is egy évtizeddel ezelőtt döntött úgy, hogy nyugdíjrendszerében egy új, feltőkésített pillért alakít ki a már létező állami mellett. Nem meglepő módon ez a lengyeleknél is a költségvetési hiány és az államadósság emelkedéséhez vezetett. A kiadások csökkentéséhez szükséges szerkezeti reformok pedig még mindig váratnak magukra.
