A szakértő hozzátette: nem ismerik a készülő szakmai anyagot, mert bár szerettek volna, mégsem vehettek részt a tárgyalásokon. Saját javaslataik közül is ismertetett egyet: nem a svájci frank árfolyamát rögzítenék, hanem csökkentenék a problémás hiteleket kamatait és kamatplafont vezetnének be. Így a csökkentés mértéke legalább öt százalékos lehetne – mondta Galcsik Éva; számításaik szerint egy százalékos kamatcsökkentés egyenértékű lenne tizenegy forintos árfolyamcsökkenéssel, tehát javaslatukkal a svájci frank hitelesek majdnem visszatérnének azokhoz a törlesztőrészletekhez, amik mellett eredetileg felvették hitelüket.
Ez a könnyítés sem tartana azonban a futamidő végéig, hanem csupán egy bizonyos intervallumra. A frank árfolyamának rögzítése csak azoknak jelentene könnyítést, akik eddig is tudták fizetni törlesztőrészletüket. Az egyesület szerint ilyen hitellel rendelkezők 20-30 százaléka stabilan törleszti a hitelét, nekik lenne segítség a fent vázolt megoldás; ám aki eddig tudta fizetni a részleteket, az ezután is képes lesz rá, ezért Galcsik Éva szerint nem sokan élnek majd a devizahitelesek közül a három-négy évre szóló védőháló lehetőségével.
A kormány és a bankszövetség egyeztetéséből született javaslatcsomag egyik eleme szerint a devizaalapú lakáshitelek esetében meghatároznának egy, a törlesztőrészlet számításánál alkalmazott árfolyamsávot, ami három-négy évig lenne érvényes. Annál gyengébb árfolyam esetén egy külön, forintban vezetett gyűjtőszámlán gyűlne a tartozás, ha pedig a forint a kijelölt árfolyamszintnél erősebb szintet érne el svájci frankkal, illetve az euróval szemben, a tartozás mérséklődne. Az elszámolásra az időszak végén kerülne sor. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja az MTI-nek megerősítette, hogy az adósnak a felhalmozódott egyenlegre BUBOR + 2 százalékpont kamatot kellene fizetnie a jelenlegi tervek szerint. A konstrukciót minden lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné.
A Bankszövetség és a kormány között készülő megállapodás másik két pilléréről – tehát, hogy akik a rögzített árfolyam mellett sem tudnak törleszteni, a bankkal közösen próbálják meg eladni az ingatlant és így megszüntetni a hitelszerződést; illetve, akiknél már ez sem jelent megoldást, azok szociális bérlakásba vonulnának – Galcsik Éva azt mondta: az ingatlanok piaci áron való értékesítése szerintük nem lehetséges, hiszen nagy a túlkínálat és kicsi a kereslet a lakáspiacon.
Akin ez a megoldás nem segít, piaci alapon, a bankkal együttműködve megpróbálhatja eladni a lakását, és egy összegben visszafizetni a tartozását. "Jelenleg részét képezi a megállapodásnak a kamattámogatott amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához kaphatnának a vásárlók. Ezzel elkerülhető, hogy az adósnak áron alul kelljen eladnia az ingatlanát, ami az adósoknak és az ingatlanpiacnak is fontos érdeke" - ismertette Gyuris Dániel. Az adóst lakbértámogatással ösztönöznék arra, hogy lezárja hitelszerződését, ennek részleteit még egyeztetik.
Galcsik Éva szerint az, hogy három százalékos kamattámogatással meg lehet majd vásárolni, egy bizonyos körnek komoly üzleti lehetőséget jelent. Nem is beszélve arról, hogy ezt a támogatást az adófizetők pénzéből kell az államnak biztosítani – fogalmazta meg kétségeit a hitelkárosultak egyesületének szakértője.
A tervek szerint akik nem tudják eladni ingatlanjukat - például, mert az ingatlan nem forgalomképes vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott -, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, s a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe, szigorú feltételekkel, amelyeket a kormány állapít majd meg.
A kamattámogatás és a bérlakásprogram költségei az állami szerepvállalás nagyságától függnek. A bérlakásprogram költsége egyes szakértők szerint nem haladja majd meg a 20 milliárd forintot, az is volt a cél, hogy a piac újraindítása minél kisebb állami tehertétellel járjon. A bankok Gyuris Dániel szerint az egyes megoldások kapcsán más-más mértékű áldozatot vállalnak, költségeik minden esetben több elemből fognak összeállni, s "áldozatvállalásuk" mértéke szektorszinten elérheti a százmilliárdos nagyságrendet.
Galcsik Éva megjegyezte: nem ismerik a kormány és a Bankszövetség közötti formálódó megállapodás szakmai anyagát, kiszivárgott hírek és találgatások vannak csupán. A Banki Nehezményezte, hogy a Hitel Károsultjainak Egyesülete szeretett volna ám nem tudott részt venni a tárgyalásokon. Mint Galcsik Éva mondta: elküldték az anyagaikat az érintetteknek, de “sablon válaszokon kívül” más választ nem kaptak.
Szerda reggel egy, a kormány és a bankszövetség tervétől független megoldás látott napvilágot az fn.hu-n. Surányi György, Tomas Spurny és Barta György közgazdászok javaslata a törlesztőrészletek 30-40 százalékos csökkentésével kezelné az ingatlanhitelesek egyre súlyosbodó gondjait. A szerzők által javasolt radikális megoldás fájdalmas az állam, a hitelesek és a bankok számára is, és a kilakoltatási tilalom eltörlésével számol.
A javaslat két ponton is jóval radikálisabb, mint a kormány és a bankszövetség között körvonalazódó megállapodás. Az első: az indítvány szerint a devizahitelesek döntő többségének át kellene váltani kölcsönét forint alapúra. A második, radikális eleme az, hogy az ügyfelek havi törlesztőrészletét visszaállítanák a válság előtti szintre, vagyis 30-40 százalékkal csökkentenék. Részben állami kamattámogatott hitellel, részben a futamidő meghosszabbításával.
