nehézségek. Egyre több megye kér gyorssegélyt az államtól. Miután már nemcsak a települések, hanem ők is pályázhatnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) önkormányzatoknak juttatott támogatásokra, a vártnál többen reménykednek, hogy megkapják az állami mentőövet. Az önkormányzati világot közelről látó forrásunk azt mondta: az sem érné meglepetésként, ha a megyék fele-kétharmada számára már csak a központi költségvetésből kapott támogatás jelentené a reményt.
Heteken belül sor kerülhet az önhikis önkormányzatoknak szánt források kiosztására, legalábbis az első hullámban – mondták el a Belügyminisztériumnál kérdésünkre. A kormány március elején jelentette be, hogy 31 milliárd forintot elkülönítenek a legnagyobb bajban lévő helyhatóságok és megyék számára, a pályázat első körének határideje április 30-án járt le. Ezután ki kell várni, amíg a kérelmek átfutnak a bürokrácián, majd az elbírálás is igénybe vesz némi időt. S ugyan a mostani ígéret szerint ezt igyekeznek gyorsan elintézni, korábban Tállai András államtitkár épp a szokásosnál is nagyobb türelmet kért a pályázóktól.
Komolyabb problémát okozhat, hogy nemcsak a települések, hanem a megyék is pályázhatnak a segítségre. Az önhikis támogatásokkal eddig élő kisvárosoknak, falvaknak kevesebb pénzre volt szükségük, mint a megyéknek. S ugyan az utóbbiak most külön keretből kapnak pénzt, a 31 milliárdos végösszegért mégis versenyben vannak a kistelepülésekkel.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye is segítséget kért. A közgyűlés vita nélkül döntött arról, hogy pályázik az önhikis támogatásra.
A kórházak összevonása s a múlt héten elhatározott 95 fős önkormányzati létszámleépítés sem volt elegendő a kellő spóroláshoz, most az optimista számítások szerint is 36 millió forint gyors segítség kell az államtól. Még rosszabb a helyzet Nógrádban, ahol húsz éve nem terveztek akkora hiányt a költségvetésben, mint az idén. A közel 1,9 milliárd forintos rés betöméséhez már 300 milliót zároltak, várhatóan 88 önkormányzati dolgozót elküldenek a korábbi tervek alapján, s még az államtól is segítséget várnak ezek mellé.
A probléma azonban nem csak a szegényebb Észak-Magyarországé: a helyi sajtó beszámolói szerint a Vas Megyei Közgyűlésben dicséretként hangzott el, hogy sikerült egymilliárd forint alá vinni a hiányt. Néhány héttel korábban pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat sajtófőnöke fogalmazott úgy a távirati irodának, hogy a legfőbb cél a csődhelyzet elkerülése.
Pest megye: elült a botrány
A legnagyobb bajban lévő megyék egyike Pest, amely már április közepén 181 millió forint állami támogatást kapott, s most további 2,5 milliárdra pályázik az önhiki keretéből. A média figyelme az elmúlt hetekben azért fordult feléjük, mert eljutottak oda, hogy nem tudták finanszírozni az iskolák és szociális intézmények étkeztetését.Ebben a tanévben már nem lesz megoldás – tudtuk meg Ambrus Andrástól, a megye sajtófőnökétől. Most részletekben fizetnek az étkeztetést korábban végző HunGast Kft.-nek, s közben tárgyalnak is, az álláspontok pedig közelednek. Az ellátást addig is helyi cégek segítségével oldják meg. Hosszú távon a legvalószínűbb megoldásnak pedig azt látja, hogy a megye teljes egészében visszaveszi az étkeztetési feladatokat. Ez azonban azon is múlik, hogy sikerül-e megegyezni arról, mennyiért válthatók ki azok a felújítások, amelyeket a HunGast végzett el a saját költségén.
Ebben a tanévben már nem lesz megoldás – tudtuk meg Ambrus Andrástól, a megye sajtófőnökétől. Most részletekben fizetnek az étkeztetést korábban végző HunGast Kft.-nek, s közben tárgyalnak is, az álláspontok pedig közelednek. Az ellátást addig is helyi cégek segítségével oldják meg. Hosszú távon a legvalószínűbb megoldásnak pedig azt látja, hogy a megye teljes egészében visszaveszi az étkeztetési feladatokat. Ez azonban azon is múlik, hogy sikerül-e megegyezni arról, mennyiért válthatók ki azok a felújítások, amelyeket a HunGast végzett el a saját költségén. -->
