Berlin az idősek és a nők munkáját kéri - És a bevándorlók?

Berlin mindent elkövet azért, hogy megakadályozza a fiatalok tanulmányainak megszakítását beleértve a szakképzéseket is. Ez tűnik ki abból a különböző minisztériumok által készített tervezetből, amely a szakember-utánpótlás biztosítását taglalja.

A Süddeutsche Zeitung által ismertetett 27 oldalas tervezet szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy a keresők száma Németországban 2025-ig 6,5 millióval  csökken, ezzel párhuzamosan szakemberhiány alakulhat ki bizonyos területeken. Ugyanakkor 3,8 millió potenciális álláskeresőre számíthatnának, ha erőteljesebben vennék igénybe a nők, anyák és idősebb munkavállalók szakmai tevékenységét, továbbá nagyobb támogatást nyújtanának azoknak a fiataloknak, akik a szakképzésüket félbeszakították.

Az öregedő német társadalom komoly gondot jelenthet a közeljövőben a cégeknek, a szövetségi kormány a közeljövőben tárgyalja a munkaerőpiac javítására szóló elképzelést. Az AFP arra emlékeztet, hogy korábban Berlin jelentős feszültséget váltott ki azzal, hogy a bevándorlók szerepét hangsúlyozta a szakemberhiány kiegyenlítésére. A szövetségi kormány most nyilvánosságra hozott stratégiájából hiányoznak azok a becslések, hogy a Németországba bevándorlók milyen szerepet játszanának.

Mint arról beszámoltunk, a német kormány és a gazdaság várakozásokkal, a munkavállalók aggodalommal tekintenek a kelet-közép-európai uniós tagállamokkal - köztük Magyarországgal - szemben hét évvel ezelőtt elhatározott munkaerő-piaci korlátozások május elsejei hatállyal történő megszüntetése elé. A különböző becslések eltérőek azzal kapcsolatban, hogy a következő években az érintett országokból hány munkavállaló érkezhet Németországba, a legnagyobb áradattal mindenesetre 2012 végéig számolnak.

A kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) felmérése szerint a munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy a korlátozások megszüntetése hátrányosan hathat munkahelyük biztonságára. Eközben a kormány, valamint a gazdasági, illetve munkaadói szervezetek azt remélik, hogy a munkaerő szabad áramlása hozzájárulhat a szakképzett munkaerő hiányának mérsékléséhez.

A kölni intézet azzal számol, hogy a nyolc érintett országból - Észtországból, Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból és Magyarországról - 2012 végéig mintegy 800 ezer, utána viszont évente átlagosan már csak 120 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, 2020-ig összesen maximum 1,2 millió.