Erősödő inflációs félelmek

Lépéskényszerbe hozza az infláció váratlan erősödése az Európai Központi Bankot (EKB). A fogyasztói és termelői árak emelkedésének gyorsulása meglepetésként hatott a piacokra. Az EKB ugyanakkor ismét kellemetlen helyzetbe kerülhet amiatt, hogy nem tud egyszerre megfelelni az euróövezet eltérő tagállami igényeinek.

Joób Kristóf

A tegnap közzétett uniós statisztikák szerint két és fél éves csúcsra emelkedett a termelői árak növekedési üteme márciusban, 6,7 százalékos éves növekedést produkálva. Elemzők arra számítottak, hogy változatlanul 6,6 százalékos szinten marad a pénzromlás mértéke. Hasonlóan alakulnak ugyanakkor a fogyasztói árak is. Az Eurostat múlt heti előzetes becslése szerint az áremelkedés 2,8 százalékos volt áprilisban, ez a legmagasabb érték 2008 októbere óta. A közgazdászok többsége ez utóbbi mutató esetében is arra számított, hogy nem változik az előző hónaphoz képest, és 2,7 százalékos szinten marad.

Egyre több elemzőtől hallani a vélekedést, hogy a magas inflációs adatok legalább rákényszerítik majd az EKB-t a laza monetáris politika normalizálására. Ez a kívánság egyaránt vonatkozik az irányadó kamatláb újabb emelésére, a tagállami bankok számára nyújtott likviditási segélyek viszszafogására, illetve az állampapír-vásárlási akciók leépítésére.

A gond csupán az, hogy az EKB-nak gyökeresen eltérő igényeket kellene kiszolgálnia egyszerre. A déli tagállamok, Görögország, Portugália és Spanyolország gazdasága még mindig stagnál, miközben Németország kapcsán például már a túlhevített növekedés veszélyeiről kezdtek el cikkezni olyan tekintélyes lapok is, mint a Financial Times. Az egyszerre adósságválságban és recesszióban veszteglő euróövezeti tagállamok miatt a frankfurti uniós jegybank nem emelheti olyan mértékben az irányadó kamatlábat, ahogyan azt például német részről szívesen vennék.

Hasonló szituáció egyszer már előállt az EKB története során, bár a tagállami érdekek akkor egészen máshogyan oszlottak meg. A 2000-es évek első felében ugyanis éppen a gyenge növekedést produkáló Németország panaszkodott a túl magas euróövezeti kamat miatt, miközben a robbanásszerű konjunktúrát felmutató Spanyol- és Írországban veszélyes árbuborékok keletkeztek az ingatlanpiacon – emlékeztet a Der Spiegel.

Az euróövezeti inflációval kapcsolatos részleteket várhatónak csak május közepén teszik közzé, de szakemberek véleménye szerint leginkább az energia drágulása bújhat meg a gyorsuló drágulás mögött. Ez pedig magában hordozza a veszélyt, hogy az energiaárak emelkedéséből származó impulzus hosszabb távon is magas szinten képes tartani az inflációt.

Az EKB legközelebbi, pénteken esedékes kamatdöntő ülésétől ugyanakkor a legtöbb elemző nem várja, hogy emelnének a jelenleg 1,25 százalékos szinten. A prognózisok szerint a legvalószínűbb kamatemelési dátum július lesz, de akár az is előfordulhat, hogy az EKB már egy hónappal korábban megteszi ezt a lépést.

Nem emel a brit jegybank

Nem várható 2013 előtt kamatemelés a Bank of England részéről a Deloitte & Touche előrejelzése alapján. A cég elemzői szerint a gyenge gazdasági kilátások miatt valószínűtlen, hogy a BoE változtatna jelenleg 0,5 százalékos irányadó kamatlábán. Az sem kizárt, hogy a brit jegybank újabb kötvényvásárlási akciót vet be a gazdaság élénkítése érdekében, bár 2012 előtt ez sem tűnik valószínűnek – nyilatkozta a Bloombergnek Roger Bootle, a Deloitte egyik gazdasági tanácsadója.

Úgy tűnik, nem kíván az elődje által választott ösvényről letérni a Bundesbank új elnöke. Jens Weidmann stabil euróról, inflációellenes harcról és független monetáris politikáról beszélt hétfőn, amikor hivatalosan átvette hivatalát a német központi bank eddigi vezetőjétől, Axel Webertől.

A berlini kabinet működése kapcsán Weidmann főleg az államadósság leépítését kívánja szigorú figyelemmel kísérni, illetve hazája bankfelügyeleti rendszerének átalakítását kívánja ösztönözni.

Uniós szinten az euróövezeti hitelválság megfelelő kezelését nevezte különösen nagy kihívásnak a Bundesbank új vezetője. „A monetáris unió jövőbeli stabilitása érdekében úgy kell átalakítanunk szabályokat, hogy a tagállamok, illetve a privát pénzintézetek saját maguk viseljék döntéseik következményeit” – szögezte le első munkanapján Weidmann. Az eddig megtett reformlépések jó irányba mutatnak, de még nem elegendők – tette hozzá.

Az eladósodott euróövezeti országok kötvényeinek az EKB által történő felvásárlása kapcsán Weidmann már hivatalba lépése előtt úgy fogalmazott, hogy a költségvetési és a monetáris politikának szigorúan el kell válnia egymástól. Elődje, Weber az EKB kötvényvásárlási akcióinak kritizálásával sok ellenséget szerzett magának.-->