Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megítélése szerint helyreálló, rendeződő Magyarországról alkotott kép kezd kibontakozni külföldön, amire a múlt heti miniszterelnöki látogatás fogadtatását hozta példaként. Magyarországgal szemben a piacok bizalma kezd helyreállni, az ország abba a ritka csoportba fog tartozni, amely egyszerre tud három fontos pénzügyi célt teljesíteni. Ezek az IMF-EU-kölcsön ütemezés szerinti visszafizetése, az adósságráta leszorítása valamint a hiány levitele a 3 százalékos szint alá.
A miniszter rendkívül sikeresnek ítélte a magyar állampapír-kibocsátásokat, azok visszaálltak más országokhoz hasonló, normális szintre, ha nem is a válság előttire. Az OECD elismerte, hogy az adóék nálunk javult a legnagyobb mértékben, 6 százalékkal, ami lényeges egyszerűsítéssel is járt. Ez az egész környezetet kedvezően befolyásolta, ehhez járult hozzá a bürokráciacsökkentő akcióterv is.
A Széll Kálmán tervben szereplő strukturális reformok közül kiemelte a régóta halogatott tömegközlekedési vállalatok helyzetének rendezését. Az új alkotmányba épített államadósság-fék szerepét is hangsúlyozta. Az autóipari nagyberuházások mellett más, telekommunikációs illetve olyan innovatív fejlesztéseket, mint a Huawei. Utóbbi a régiós központját hozza Magyarországra. Ezt azért is hangsúlyozta, mert komolyan kritizálták a különadókat amiatt, hogy áthárítják azokat a fogyasztókra, illetve visszafogják a beruházásokat az érintett céget. Ennek fennállt a veszélye, de nem következett be az eddig ismert adatok szerint. Az energiaszektorban pedig az árszabályozás miatt nem terhelték a felhasználókra a többletköltséget –tette hozzá a fejlesztési miniszter.
Elindult egy Energia kerekasztal a minisztérium és a piaci szereplők között, hogy közösen dolgozzák ki a következő tíz év szabályozási és működési kereteit. Fontosnak tartja Fellegi, hogy fel tudjanak készülni a cégek a gazdálkodási környezet átalakulására, ezért hozták létre ezt a konzultációt.
Az államnak kiszámíthatóan, átláthatóan kell gazdálkodnia, példát kell mutatnia a gazdasági szereplőknek. Ugyanakkor több olyan beruházás is létre kell, hogy jöjjön, amelyek magánbefektetői logika szerint nem lennének indokolhatók. Ezeknek is transzparensen kell működniük, még akkor is, ha a piaci racionalitást nélkülözik. Hamarosan az országgyűlés elé kerül a 2014-ig szóló vagyongazdálkodási stratégia – ígérte a miniszter, hozzátéve: a privatizációt lezártnak tekinti, a meglévő vagyonnal történő felelős gazdálkodás, illetve annak gyarapítása a cél. Az állami cégek menedzsmentjének is magáévá kell tenni ezt a szemléletet, erre egy kódexet fognak számukra bevezetni. A közérdek és a gazdasági érdek harmonizálását kell elérniük, emellett az átláthatóság, a korrupcióellenesség is fontos része a rendszernek.
A közbeszerzésekre is ugyanezeket a célokat kell érvényesíteni. Az NFM engedélye nélkül nem indítható például közbeszerzés az önkormányzatoknál sem.
Ugyanakkor a rendkívül bonyolulttá vált közbeszerzési rendet le akarják egyszerűsíteni, a teljes eljárásrendet újra fogják gondolni július 1-ig. Be fogják zárni azokat a kiskapukat, amelyeken az állami elszivárgott. Az összeférhetetlenségre, a fedezet biztosítására vonatkozó szabályokat is megreformálják. A PPP-konstrukciókban a beruházások jelenértékét megvizsgálva kiderült, hogy harmadába-negyedébe kerültek csak ezek, vagyis többszörös haszonnal működtek. A PPP konstrukciókból több százmilliárdos kötelezettsége származott az államnak. Kérdésre válaszolva viszont elmondta Fellegi, hogy tudomása szerint egyetlen esetben sem került sor nem jogállami eszközök alkalmazására.
Az uniós pénzekből az elmúlt hónapokban 127 milliárd forint kifizetés történt, háromszor gyorsabb a havi ütem, mint a kormányváltás előtt, az NFÜ-ben történt racionalizálásával magyarázza a miniszter.
A legnagyobb érdeklődés a technológiai fejlesztésre szóló pályázatok iránt van. Az innovációs alapnál lévő közel 4000 szerződést átvilágították, amelyet 273 milliárd forint kötelezettségvállalás terheli.
