A többi között ezt állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése. A tanulmány szerint az idén a magyar költségvetés többletbe fordul, de ez nem a kiadási intézkedéseknek tudható be. Az IMF szakértői ugyanis nem tartják fiskális intézkedésnek még azt a néhány más ország által alkalmazott módszert sem, amelyek a nyugdíjrendszer második pillérének járó állami támogatások részbeni eltérítését eredményezik.
Magyarország pedig még ennél is messzebb ment: a második pillérben érintettek választhattak, vagy visszaviszik a megtakarításaikat az állami nyugdíjrendszerbe, vagy elveszítik szerzett jogaik jó részét. Majdnem mindenki az előbbit választotta, így az idén nagy költségvetési többletet produkál Magyarország. Ám jövőre már ismét deficitet prognosztizálnak, mégpedig nem is kicsit, a 4,3 százalékának megfelelő mértékűt. Ez meghaladja az 4 százalékos átlagát, és jócskán túllépi az elvárt 3 százalékos szintet.
Az egyes, az átlagosnál gyengébb államháztartási mutatókat taglalva is ott találjuk Magyarországot. Ilyen az adósságállomány miatti sebezhetőség – ebben a tekintetben Albániára és egyes vélemények szerint Lengyelországra hasonlítunk. A jelentés a devizában fennálló adósságállomány miatti árfolyamkockázatnak való kitettségre is Magyarországot hozza a fel példaként.
Ami az európai gazdasági kilátásokat illeti, a legnagyobb kockázatot az euróövezet szélén tapasztalható feszültségek jelentik. További bátor lépésekre lesz szükség, így mindenképpen kezelni kell a pénzügyi ágazat megmaradt gyengeségeit, és elengedhetetlenek a reformok a versenyképesség és növekedés erősítése érdekében. A kontinens fejlett országaiban strukturális reformokat, költségvetési konszolidációt kell végrehajtani.
A feltörekvő országok (Magyarországot idesorolja az IMF) ez idáig ellenálltak az euróövezetből és annak perifériájáról érkező negatív hatásoknak, de tovább kell mérsékelniük a fiskális és pénzügyi sebezhetőségüket, s vissza kell állítaniuk a gazdaságot a növekedési pályára – intenek a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői. A politikusok legnagyobb kihívása, hogy védelmet biztosítsanak a kockázatokkal szemben. Négyet is nevesít közülük a jelentés: a fiskális helyzetet, a bankok hitelezésének visszafogását, az egekbe szökött munkanélküliséget és a növekedésnek indult inflációt.
