fejlődő ország

A visegrádi országok 90 százalékban európai országokba exportálnak.

A KPMG elemzése szerint a globális infláció az idén átlagosan 4,5–7,7, 2023-ban pedig 2,9–4,3 százalék között alakulhat.

A fejlődő országok az utóbbi húsz évben ellenállóbbá váltak, a növekedési szakaszok tovább tartanak, és az élénkülés is gyorsabban megy végbe ezen országokban – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vizsgálatából, amelyet a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) ismertetett.

Ma már a nők adják a munkaerő 40 százalékát, a mezőgazdaságban s különösen az oktatásban a súlyuk még ennél is jelentősebb (43, illetve 50 százalék feletti).

Magyarország (Horvátországhoz, Koszovóhoz és Törökországhoz hasonlóan) – szembemenve a régióbeli trendekkel – fiskális lazítást hajt végre.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bírálta a fejlődő országokat, mivel azok szerinte nem elég erőteljesen reagáltak a "forró pénz" piacaikra történő beáramlásának növekedésére, aminek "krach" lehet a következménye.

Az ENSZ Élelmezés- és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO sürgette, hogy teremtsék meg a nemek egyenlőségét a mezőgazdaságban.

Hétfőn ismét emelkedéssel indultak az ázsiai tőkepiacok a múlt heti folyamatos gyengülés után, amelyet az emelkedő olajár, s az inflációtól való félelem hajtott. A fejlődő államok a magas pénzállomány miatt továbbra is Japán és az Egyesült Államok alatt teljesíthetnek a mai kereskedésben.

A fejlődő országoknak határozottabb tőkepiaci politikára lenne szükségük, hogy megfelelően tudjanak gazdálkodni az országba érkező külföldi befektetésekkel, s hogy biztosítsák a pénzügyi stabilitást – véli Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász.

Csaknem 3 ezer milliárd dollár – ekkora az értéke azoknak a nagysebességű, kereskedelmi úthálózatoknak, amelyeket a befektetési szakértők az új Selyemútként emlegetnek.