A Bloomberg értesülése szerint az eurózóna pénzügyi vezetője nyilatkozott az esetleges IMF elutasításról. A Valutaalap és az EU szakértői csoportja jelenleg vizsgálja a görög kormány válságkezelő lépéseit, hogy megállapítsa: Athén a megfelelő irányban halad-e a 110 milliárd eurós mentőcsomag odaítélését követően. Ha az IMF valóban elutasítja a következő részlet kifizetését, az katasztrofális következményekkel járhat a hatalmas adóssághegyet felhalmozó Görögország számára.
Maria Damanaki, az EU görög biztosa Görögörszágban korábban drámai felhívást intézett az illetékesekhez, első ízben vetve fel az eurózóna esetleges elhagyását. Damanaki Görögországban megtört egy tabut, és első ízben szólt annak a lehetőségéről, hogy Görögország esetleg kilép az euróövezetből. "Vagy megegyezünk egymással egy brutális áldozatok vállalásával járó programról, vagy pedig visszatérünk a drachmához" – fogalmazott a biztos a Die Presse jelentése szerint. Damanaki emlékeztetett arra, hogy az asztalon van az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos terv.
A lap szerint a második világháború óta az eurózónához való csatlakozás Görögország legnagyobb vívmánya. Jorgosz Papandreou miniszterelnök jelenleg minden erejével a megszorító csomag elfogadtatásán dolgozik, méghozzá népszavazás nélkül, bár nem zárja ki a referendum lehetőségét. A miniszterelnök ugyan szilárd támogatással bír a görög parlamentben, de az ellenzék egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a megszorítást kritizáló nyilatkozatoknak köszönhetően.
A görög válság annyira mély, hogy a tényleges gyökerek voltaképpen a politikai alapon kierőltetett közös piaci tagságig (majd a felkészületlen euróátvétel elfogadásáig) nyúlnak vissza. Úgy tűnik, ezeknek is most kell megfizetni az árát, és a számla egyik tétele lehet a jelen válsággal szemben építkező uniós mechanizmusok hitelessége is.
A baj az, hogy a görögök ügyében az EU egyszerűen nem tud jót lépni – írta a közelmúltban megjelent elemzésében Fóris György, a Bruxinfo szakértője. Elemi érdekek szólnak az ellen, hogy hagyják totálisan csődbe menni a görög nemzetgazdaságot. Nagy politikai károkat okozna az Európai Uniónak és az eurózónának, lévén mégiscsak tagtársról van szó, de még többet nyom a latban a pénzügyi következmény. A bankok görögországi „kitettsége” számítások szerint mintegy 50-60 milliárd eurós, ebből 10-12 milliárd német és a francia érdekeltség. És ez még csak a közvetlen hatás. Egyesek szerint a Lehman Brothers bedőlését követő dominódőlés kismiska ahhoz képest, amelyet egy görög államcsőd kiváltana.
Sokak szerint az adósságátütemezés sem jobb. Ha például megfelezik a tartozásokat, az még mindig 30 milliárdos veszteséget jelenthet a hitelezők körében. Ráadásul mindkét esetben kárba vész az Európai Központi Bank arányos kinnlevősége, ami végső soron a bank alaptőkéjét jegyző EU-tagországok büdzséjét terhelné. Sokakat aggaszt emellett, hogy mindez a tavalyi hitelnyújtási megállapodás felborítása is lenne, ami piaci bizalomvesztést válthat ki.
Egyesek komoly politikai kockázatot is látnak. Az átütemezéssel ugyanis nagyon legyengülne az EU nyomásgyakorlási képessége. Akadnak, akik úgy vélik, hogy mindezt már görög oldalon is látják, sőt, „odaát” van, aki szerint az sem tragédia, ha bedöntik az eurót is... Mindenesetre ez utóbbi lehetősége közvetve egy hajóba tereli Görögország és az eurózóna kilátásait, mikor is az övezet nem csupán követelő pozícióban van, de valahol fokozatosan függőségi helyzetbe is kerül a görög válság alakulásához képest.
