Új ország születhet az olaj miatt
Az északi sarkvidék szívében fekvő, a világ legnagyobb szigetének számító Grönland olajkincsei azután keltették fel az olajipari cégek érdeklődését, hogy a globális felmelegedés miatt olvadó sarki jégtakaró megkönnyítette a fúrások végzését, illetve a világ más helyein található, könnyebben kiaknázható olajmezők már apadásnak indultak.
Emellett a kőolaj ára megháromszorozódott 2008 óta, ami szintén fokozta az olajcégek kíváncsiságát a sziget kiaknázatlan olajkészlete iránt. Az is hozzájárult a grönlandi olajfúrások iránti fokozott érdeklődéshez, hogy a Mexikói-öbölben szigorodtak a szabályozások a Deepwater Horizon olajfúró platform felrobbanását követően.
Amerikai becslések szerint Grönland környéki vizek alatt mintegy 48 milliárd hordónak megfelelő olajkészlet rejtőzhet, ami majdnem duplája az USA 2009-ben mért olajtartalékának.
Tavaly 12 társaság (például a Royal Dutch Shell vagy a Statoil) összesen 17 licenszkérvényt nyújtott be a Grönland és Kanada között található Baffin-öbölben történő fúrásokra, miután a területen a skót Cairn Energy 2010-es próbafúrásai szénhidrogént találtak. Kuupik Kleist grönlandi kormányfő szerint az olaj kitermelése leghamarabb öt éven belül kezdődhet meg.
Az olajcégek érdeklődésének hatására egyre erősebben véli úgy a grönlandi vezetés, hogy a remélt olajbevételeknek köszönhetően gazdasági értelemben saját lábra tud állni a sziget, és így meg tud szabadulni a dán fennhatóságtól. Grönland gazdasági szempontból ugyanis jelenleg még jelentősen rá van utalva Koppenhágára. Évente közel 700 millió dollár értékű támogatást kapnak Koppenhágától, ami a helyi GDP 30 százalékát teszi ki, illetve lakosonként 12 ezer dollárnak felel meg. A kétmilliárd dolláros GDP felét a garnélarák exportja biztosítja.
A zöld sziget
A szigetet 982-ben az Izlandról érkező viking Vörös Erik fedezte fel. Legendák szerint a szigetet azért nevezték el Grönlandnak (zöld szigetnek), hogy ezzel minél több telepest vonzzanak oda. Dánia a XVIII. században terjesztette ki fennhatóságát a szigetre. Grönland 1979-ben autonómiát kapott Koppenhágától, ami 2009-ben tovább bővült, miután a 2008-as népszavazáson a grönlandiak háromnegyede szavazta meg az önkormányzat kiszélesítését.
Adatok
Népesség: 57 ezer főTerület: 2,16 millió négyzetkilométer
Főváros: Nuuk
Várható élettartam: 71 év
GDP: 2 milliárd dollár
Munkanélküliség: 7,7 százalék
Az 1982-es népszavazáson a lakosság úgy döntött, hogy a halászati jogok feletti ellenőrzés megtartása érdekében elszakadnak az EU elődjének számító Európai Gazdasági Közösségtől (EGK). A kilépés 1985-ben január 1-jén történt meg.
Az önálló kormánnyal és parlamenttel rendelkező Grönland valutája a dán korona. 2009 óta önálló népként ismerik el a szigetet közel 90 százalékos többségben lakó inuit eszkimó népet, grönlandi nyelvük is hivatalossá vált. A lakosság tizede dán származású.
Amennyiben Grönland önálló országgá válik, akkor a világ egyik legkisebb népességű állama lesz, mivel a hatalmas, négyötöd részben jég borította szigeten csak 57 ezren laknak.
Terület: 2,16 millió négyzetkilométer
Főváros: Nuuk
Várható élettartam: 71 év
GDP: 2 milliárd dollár
Munkanélküliség: 7,7 százalék
A felmelegedés pozítiv hatásai A globális felmelegedés miatt olvadó jégtakaró nemcsak az olajkitermelés szempontjából kedvező, hanem a hajózást is könnyebbé teszi a sziget partjai körül, a megnövekvő forgalom pedig újabb bevételeket hozhat. Az Északi-sark körüli területeken (Arktisz) az éves hőmérséklet-emelkedés 1980 óta duplája a világ más táján mért értéknek. Ennek köszönhetően a Jeges-tenger a nyári hónapokban jórészt jégmentes lesz 2050-re.
Az egyik fő olajlelőhelynek számító Baffin-öböl Grönland és Kanada között található - Fotó: BBC -->
